Az orosz államfő megemlítette, hogy más közös energiaügyi tervekről is szó volt a tárgyaláson, így a bulgáriai Burgasz kikötőjétől a görögországi Alexandrupoliszig építendő kőolajvezetékről, és hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok az utóbbi négy évben valódi partneri viszonnyá váltak.

A Déli Áramlat gázvezeték a Krasznodari területen lévő Beregovaja kompresszorállomástól a Fekete-tengeren át - néhol 2000 méteres mélységben - a bulgáriai Várna térségébe vezet, ahol két ágra oszlik majd: az egyik Görögországon át Dél-Olaszországba, a másik - többek között Magyarországon át - Közép-Európába vezet. Az építésben a Gazprom fő partnere az olasz ENI, a tranzitállamok területén pedig az ottani nemzeti gázipari vállalatok, vagy különleges felhatalmazásokkal ellátott állami cégek. Az építkezés 2008-2009-ben kezdődik, és a tervek szerint a szállítás 2013-tól indul a vezetéken. Bizonyos nézeteltérések miatt még várat magára a megállapodás Ausztriával, és Szerbiában a minap újra elhalasztották a dokumentum ratifikálását, újabb engedményeket követelve az orosz féltől.

A Burgasz-Alexandrupolisz balkáni kőolajvezeték 285 kilométeren, a Boszporusz-szorost elkerülve, a bulgáriai Burgasztól a görögországi Alexandrupoliszig kezdetben évi 35 millió tonna kőolajat szállít majd, de a tervek szerint kapacitása később évi 50 millió tonnára bővülhet. A vezetéket építő nemzetközi társaságban 51 százalék az orosz félé - a Transneft, a Rosneft és a Gazprom olajcége, a Gazprom-Neft részesedik benne -, a görög részen a Hellenic Petroleum, a Thraki és a görög állam osztozik, továbbá része ven benne a két bolgár állami vállalat által létrehozott Burgasz-Alexandrupolisz BG cégnek. Az orosz fél a vezeték építését a kazahsztáni és orosz kőolajat a Fekete-tengerhez szállító Kaszpi Csővezeték Konzorcium (KTK) bővítéséhez időzíti.

A Putyin és Karamanlisz közötti megbeszélések témáiról nem közöltek részleteket, de előzőleg az Interfax hírügynökség hadiipari forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy szakértők szerint Moszkva felajánlhat Görögországnak kétéltű gyalogsági járműveket, közepes hatótávolságú rakétakomplexumokat, MI-17 típusú szállító helikoptereket, továbbá nem kizárt, hogy Görögország vásárol hat Be-200 típusú repülőgépet a tűzoltásra felszerelt változatból, opcióval további hat repülőgépre. A forrás emlékeztetett arra, hogy a hadiipar területén a két ország közötti kereskedelem különösen jól fejlődik. (MTI)