Az első világháború után Oxfordban próbálták ki a lovaglás jótékony hatását a sebesült katonák gyógykezelésénél. Először csak a mozgássérülteknél alkalmazták, de később, Németországban pszichés betegeknél is kiderült, milyen sokat segíthet ez a terápia. A helsinki olimpián a részleges bénulásban szenvedő dán Lis Hartel, aki a lóra csak segítséggel tudott felszállni, a férfiak között is érmet tudott szerezni. Az ő sikere hozott áttörést a lovas terápia fejlődésében - idézi fel az előzményeket Bozori Gabriella, a Magyar Lovasterápia Szövetség szakembere, aki a Fóti Gyermekvárosban működő szervezet keretében foglalkozik a gyerekekkel. Ez az ország talán legnagyobb ilyen jellegű intézménye, ahová hetente 90-100 gyerek jár gyógyulni.

A lovas terápiának három ága van. Az egyik a hippoterápia, amely neurofiziológiai alapokon nyugvó fizioterápiás módszer. Egyszerűbben szólva: a ló közreműködésével percenként 100-120 terápiás értékű mozgásimpulzus tevődik át a lovas medencéjén keresztül az egész testre. A ló háta felől érkező folyamatos, ritmikusan ismétlődő inger stimulálja a törzsizmok működését, amely a felegyenesedés, az egyensúlyi reakciók a koordináció fejlődését segíti. Javítja a térbeli és a mélységérzékelést. Segíti a személyiségfejlődést, növeli az önbizalmat, a felelősségérzetet és az alkalmazkodási képességet.

A gyógypedagógiai lovaglás a tanulásban akadályozott, értelmileg korlátozott, autista vagy hallás- és látássérült gyerekeken segít, de eredményes a hiperaktív és beszédproblémás gyerekeknek is.

A harmadik terület a pszichoterápiás lovaglás, amit felnőtteknél és gyerekeknél is alkalmaznak. Bevált szorongásos zavarok, depresszió, személyiség, és viselkedés zavarok, szenvedélybetegek kezelésénél, de hatásosnak bizonyult a skizofrénia kezelésénél is.

Mindehhez természetesen nagyon alaposan felkészült terapeutákra és speciálisan kiképzett lovakra van szükség. Mindkettőből elég nagy a hiány még Magyarországon. A becslések szerint 25-30 kiképzett lovas terapeuta működik. Többnyire egy-egy lóval dolgoznak, ami azt jelenti, hogy tíz-húsz gyerekkel tudnak foglalkozni.

A lovas terápia nem olcsó. Foglalkozásonként 1500-10000 forintba kerül, és az OEP nem ad hozzá támogatást. A tényleges költségek a 10000 forintos szintnek felelnek meg, mert a lovak tartása, gondozása, és az alkalmankénti két segítő terapeuta jelenléte meglehetősen költséges. A fóti azért tud olyan eredményesen dolgozni viszonylag sok gyerekkel, mert a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatja. De még így is hónapokat kell várnia egy-egy új gyereknek, míg elkezdődhet a kezelés.

A gyerekpáciens és két segítője