A nem reprezentatív felmérés arra is rámutatott, hogy általában nem betegségmegelőzés miatt járunk szűrővizsgálatokra, hanem csak akkor veszünk részt szűrésen, ha betegség miatt az orvosunk küld el. A vérnyomásmérés után, amit a válaszolók háromnegyede legalább évente egyszer elvégez, a leggyakrabban látogatott szűréstípus a tüdőszűrés, ahová a kétharmaduk megy el. A válaszolók fele teljes vérképvizsgálaton és közel fele vizeletvizsgálaton vesz részt évente. Természetesen ezek a vizsgálatok gyakran valamilyen kivizsgálás részeként történnek, tehát többségük nem kifejezetten ezekért jelentkezik. A fogászati ellenőrzésen, vércukormérésen és a méhnyakrákszűrésen gyakorlatilag azonos arányban, a válaszolók kétötöde vesz részt évente, míg mammográfián alig több mint ötödük. Koleszterinmérésen 30 százalék, EKG- és szemészeti szűrésen picit több mint egynegyedük vesz részt évente. A szűrések nagy része ugyan ingyenes és általában csak pár percet vesz igénybe, a válaszadók 75 százaléka mégis úgy gondolja, hogy rendszeresebben járna szűrővizsgálatokra, ha egyszerre több vizsgálatot elvégeznének.

Gasztonyi Zoltán, a fővárosi Szent István Kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa szerint több oka van annak, hogy az emberek nem mennek szűrésekre. Egyik a tájékoztatás hiánya. Meggyőződése, hogy többet kellene ezek fontosságáról beszélni, írni. Másik ok, hogy csak akkor fontos az egészségünk, ha már betegek vagyunk. Szűrésre azonban azért megy az ember, hogy ne legyen beteg. Megítélése szerint sokkal többen jelennének meg a vizsgálatokon, ha a távollétnek zsebre menő következményei lennének. Például több társadalombiztosítási járulékot fizetne az, aki mellőzi a szűréseket. Tudomásul kell venni, hogy a daganatos betegségek kezelése nagyságrendekkel nagyobb kiadást jelent, mint a szűrés.