Február végén a veszprémi fővámhivatal két járőre lépett be a megyeszékhely belvárosában lévő Nádbútorházba, ahol a bútorok mellett lakberendezési tárgyakat is árulnak. A jövedéki ellenőrök az iránt érdeklődtek, kapható-e az üzletben vízipipa, majd rákérdeztek arra: a pipához való dohányterméket is árusítanak-e? A meglepett eladó dohányról ugyan nem tudott, de rámutatott az egyik polcra, ahol 16 csomag - 5 és 25 dekás kiszerelésű - gyümölcsőrlemény sorakozott egymás mellett. Ezeket a banán, trópusi, málna és egyéb ízesítésű őrleményeket szokták keresni azok a vásárlók, akik nem pipadohányt használnak a vízipipákhoz.

Az arab kultúrából jól ismert vízipipa egyre népszerűbb Magyarországon is. A szerkezet lényege, hogy a dohányfüstöt keresztülvezeti a pipába öntött vízen, ami valójában filterként működik, azaz kiszűri a füstből a káros anyagokat. A vízipipát a legtöbben speciális dohánnyal, gyümölcsőrleménnyel vagy ezek keverékével használják.

- Dohányárut vagy egyéb jövedéki terméket egyáltalán nem forgalmazunk a Nádbútorházban - mondja Németh Zoltán, az üzlet tulajdonosa. - A gyümölcsőrleményt tavaly tavasszal vásároltuk, de úgy látszik, hogy a dohányosok inkább a pipadohánynál maradtak, mert az idén a jövedéki ellenőrzésig csak egyetlen cso-magot adtunk el belőle. Az meg sem fordult a fejünkben, hogy jövedéki termék lenne.

Egészen a közelmúltig nem is volt az. A jövedéki törvény tavaly novemberi módosításával 2008. február elsejétől bővült a jövedéki termékek - ezen belül a dohánytermékek - köre. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) által kiadott Jövedéki Hírlevél szerint a változtatás lényege, hogy élvezeti cikké léptek elő azok az "elszívásra alkalmas termékek is, amelyek csak részben vagy egyáltalán nem tartalmaznak dohányt". A hírlevél külön kiemeli a vízipipadohányt, ami - függetlenül a tényleges dohánytartalmától - a szabályozás szempontjából finomra vágott dohánnyá változott, azaz jövedéki termék lett belőle.

- Mi nem járattuk a VPOP Jövedéki Hírlevelét, hiszen soha nem foglalkoztunk jövedéki termékekkel - mondja Németh Zoltán. - Ha a törvénymódosítás életbe lépése után szereztük volna be a gyümölcsőrleményt, akkor a viszonteladó nyilván értesített volna a változásról, de ezek a termékek csaknem egy éve vannak nálunk raktáron.

A jogszabály-módosítás szerint a vízipipázáshoz használt, korábban beszerzett gyümölcsőrleményt a bútorbolt eladhatta volna, ha a készletről készült leltárt február 15-ig beküldi az illetékes vámhivatalnak.

- Rendszeresen tanulmányozom a jogszabályváltozásokat, de erről a módosításról sem a megyei kamara jogsza-bályfigyelőjében, sem a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének a hírleveleiben nem olvastam - mondja Németh Zoltán. - Elismerem, hogy hibáztam, azt is elfogadom, hogy büntetés jár a 16 csomagért. De amit a vámhatóság kiszabott, azt méltánytalannak és megalázónak tartom. Úgy bántak velem, mintha bűnöző lennék.

A 16 csomag gyümölcsőrlemény forgalmi értéke 5532 forint volt, igaz, az 1,2 kilogrammos összsúlyával meghaladta a kereskedelmi mennyiséget. A vámhivatal első fokon 150 ezer forintos jövedéki bírságot és 12 munkanapra szóló üzletbezárást rótt ki a bútorboltra. A határozat nem jogerős, Németh Zoltán fellebbezett.

- A bútorboltnak a 12 napos bezárás szerényen számolva is több mint egymillió forintos veszteséget okozna - mondja az üzlettulajdonos. - Úgy döntöttem, hogy harcolni fogok, és ha nem változtatják meg a határozatot, demonstrálni fogok a döntés ellen.

Megkerestük Sipos Jenőt, a VPOP szóvivőjét, aki írásban elküldött válaszában kifejtette, hogy a vámhatóság illetékesei a jövedéki törvényben meghatározott legenyhébb büntetést szabták ki a bútorbolt tulajdonosára. A jogszabályban ugyanis az szerepel, hogy ha egy kereskedő adójegy nélküli dohánygyártmányt forgalmaz, akkor már az első jogsértés alkalmával is minimálisan 150 ezer forintos pénzbírsággal és 12 napra szóló üzletbezárással kell sújtani.

Németh Zoltán: Demonstrálni fogok a döntés ellen