Az afrikai vadásztörténeteken felnőtt olvasó számára az elefánt az afrikai kontinens hatalmas emlősét jelenti, holott elefántok Ázsiában is élnek. Igaz, egyre fogyatkozó számban: mára már csak mintegy 30 ezer példány maradt belőlük. Megmentésük egyik módja a mesterséges szaporítás, amelynek egyik első "eredménye" Kandula, az Amerikában született ázsiai elefánt.
Elefántszaporítás
Részletek a DVD-sorozatról>>>>
A Népszabadság DVD-sorozatának következő filmje Kandula példáján keresztül mutatja be az állatkertek fajmegőrző munkáját, és ezen keresztül az afrikai elefánt kisebb testű ázsiai rokonának megmentéséért folytatott erőfeszítéseket. A Dél- és Délkelet-Ázsiában élő faj korábban elsősorban a vadászat miatt pusztult (bár agyara kisebb és kevésbé értékes, mint az afrikai elefánté), mostanában viszont elsősorban az élőhelyek eltűnése, illetve az ember-állat konfliktusok miatt fogyatkozik. (A természetes élőhelyükről kiszoruló emlősök gyakran az ültetvényekre járnak táplálkozni, és a földművesek sokszor "boszszúból", vagy megelőzésül végeznek velük.)
Ilyen körülmények között az állatkertekben őrzött állomány jelentheti a faj túlélésének egyik esélyét. Csakhogy az elefántok fogságban szinte sohasem szaporodnak. A washingtoni National Zoo az ázsiai elefánt fajmegőrző programjába bekapcsolódva elhatározta egy speciális, az állatok igényeinek a hagyományos kifutóknál jobban megfelelő elefántudvart felépítését. A National Zoo lakója az az elefánttehén is, amely a mesterséges megtermékenyítési próbálkozások alanya lett. A Shanti névre hallgató elefántmamánál a próbálkozások sikerrel jártak, és 2001-ben megszületett Kandula, az ötödik olyan elefánt, amely nem természetes úton fogant.
Az azóta tovább tökéletesített módszer mérföldkő lehet a faj megmentésében, hiszen egy ilyen hatalmas méretű állatnál komoly problémát jelent a megfelelő párok "összeköltöztetése", ráadásul a továbbtenyésztésre kiszemelt hím és nőstény az emberi számításokat keresztezve olykor tudomást sem vesz egymásról vagy éppen ellenségesen viselkedik - ezek a nehézségek a mesterséges megtermékenyítésnél nem jelentkeznek.
A mesterséges megtermékenyítésen, illetve az elefántudvarok létrehozásán alapuló tenyésztési program célja, hogy kialakuljon egy olyan, állatkertekben őrzött "biztonsági" állomány, amely a természetben élő ázsiai elefánt populációjának végzetes összezsugorodása esetén a lehetővé teszi a rehabilitációt. Kandula példája azt mutatja, hogy az elképzelés megvalósítható.
