A német munkaügyi tárca szerint végleges döntés csak jövő tavasszal születik. CDU-s és SPD-s körökből származó értesülések szerint azonban lényegében eldöntött kérdés, hogy a németországi munkaerőpiacot 2009 helyett csak 2011-ben nyitják meg az EU-hoz 2004-ben csatlakozott új tagállamok számára.

A kereszténypártok és a szociáldemokraták nagykoalíciós szerződésében benne foglaltatik, hogy az Angela Merkel (CDU) vezette kormány a 2011-ig szóló, a munkaerőpiacát védeni hivatott hétéves átmeneti időszak maximális kihasználására fog törekedni. A szövetségi köztársaságban ugyan folyamatosan csökken a munkanélküliség, de Olaf Scholz (SPD) munkaügyi miniszter a kétéves meghosszabbítására törekszik. Álláspontját azzal indokolja, hogy még mindig jóval több, mint hárommillió felett van a német állástalanok száma.

A CDU/CSU táborából azért is támogatják a kelet-európaiak, köztük a magyarok "távoltartását", mert úgy gondolják: a dömpingbérekért foglalkoztatott külföldiek kizárásával az SPD-t egyik fontos érvétől fosztják meg a kötelező, szövetségi szintű minimálbérről zajló vitában. Németországban jövő őszszel parlamenti választásokat tartanak, a kampányban a minimálbér és a munkaerőpiac komoly szerepet fog játszani. A konzervatív és a szocdem tábornak egyaránt az a kényelmesebb, ha két évre még jegelhetik az EU Brüsszeli Bizottsága által folyamatosan sürgetett munkaerő-piaci nyitást.

Egy másik érdekes aspektus, hogy a kölni IW gazdaságkutató intézet azt közölte: számításaik szerint a német gazdaság éves szinten legalább 18,5 milliárd euró értéket nem termel meg a szakképzett munkaerő hiánya miatt. Németországban elsősorban jól képzett mérnökökből, technikusokból és informatikai szakemberekből mutatkozik egyre nagyobb hiány. Mindezért az IW - a bérköltségekhez kötődő magas adó- és járulékfizetési kötelezettségek mellett - elsősorban a restriktív német bevándorlási politikát teszi felelőssé.

Az IW tanulmánya szerint a jól képzett külföldi szakemberek beáramlását és elhelyezkedését segítő bevándorlási politika Németországban is komoly hatással lehetne a gazdasági növekedésre. Míg a magasan kvalifikált bevándorlókra "utazó" Írországban 1995-2007 között az egy főre jutó gazdasági teljesítmény 94 százalékkal nőtt, addig Németországban e mutató mindössze 16 százalék.

Vendégmunkások egy német spárgaültetvényen. Csak kis nyílásokat hagynak a munkaerőpiacon