A Szegedi Vasutas Sportegyesület (SZVSE) telepének területe 3,8 hektáros ingatlan egy sűrűn lakott városrészben. Becsült értéke 1,5-2 milliárd forint. A sport célú hasznosítás miatt 2012-ig elidegenítési tilalom alatt áll - ezt azonban a sportot felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) - amelynek illetékes államtitkára Újhelyi István, Szeged egyik országgyűlési képviselője - indokolt esetben feloldhatja.

Pistrui László, a Szeviép cégcsoport meghatározó tulajdonosa - a száz leggazdagabb magyar egyike - 2007-ben vételi ajánlatot tett az SZVSE-nek a sporttelepre. Az 1,5, mások szerint 2 milliárd forintra értékelt telekért 30 millió forint azonnali kölcsönt és 230 millió forint vételárat kínált a sportegyesületnek. Ajánlatában ezenkívül szerepelt, hogy 700 millió forintért megvásárolja az önkormányzattól a város másik sporttelepét, a SZEOL-pályát, és annak tulajdonjogát is megkapja a vasutas-sportegyesület.

Az SZVSE elnökségében helyi sportvezetők vannak, akiknek az a legfőbb gondjuk, hogyan finanszírozzák szakosztályaik működését. Hiába ültek eddig a milliárdos vagyonon, napi működési kiadásokra alig jutott pénz: előfordult, hogy a közüzemi számlákat sem tudták kifizetni. Kevesellték ugyan a 230 millió forint készpénzt, de mivel azt sem látták világosan, hogy miből sportolnak pár hónap múlva, a többség akkor amellett volt, hogy fogadják el Pistrui László ajánlatát. Az egyesület közgyűlése 2007. június 5-én ezt szentesítette, majd opciós szerződést kötöttek a Szeviép-csoport egyik tagjával.

Szentgyörgyi Pál, a szocialista többség által irányított Szeged gazdasági alpolgármestere jelen volt az SZVSE akkori közgyűlésén. Ottani beszédét többen úgy értelmezték, hogy a város csak akkor kezdeményezi az elidegenítési tilalom feloldását a minisztériumnál, és akkor járul hozzá a terület kereskedelmi hasznosításához, ha a sportegyesület elfogadja a Szeviép ajánlatát. Miután ez megtörtént, a szerződésre alapozva Szentgyörgyi alpolgármester javasolta a városi önkormányzat ülésén, hogy az SZVSE költözzön át a SZEOL-pályára, amelyet a város eladna.

- Úgy gondoltuk, a városnak jó, ha az SZVSE lesz a gazdája a SZEOL-pályának, főleg ha van mögötte egy tőkeerős befektető, aki fel tudja azt újítani - mondta Szentgyörgyi Pál. - A SZEOL-pályáért kapott 700 millió forintból a Szeviép elkezdené egy 3-4 milliárd forintba kerülő fedett uszoda építését a SZEOL-pálya ingatlanának egy részére. Így a városnak kevesebb hitelt kell felvennie az uszodára, viszont el tudjuk fogadtatni a minisztériummal, hogy bár megszűnik az SZVSE-pálya, de a sport célú ingatlanok értéke nem csökken, hanem nő Szegeden.

A városházi ellenzék úgy értelmezte az ügyet, hogy a SZEOL-pálya eladását célzó önkormányzati pályázatot direkt a Szeviép és Pistrui László számára írták ki. A pályázat azonban eltért az opciós szerződésben foglaltaktól - az SZVSE vezetőségében többen úgy értékelték, hogy még annál is roszszabb feltételekkel kellene megválniuk a milliárdos ingatlanuktól. Kiderült például, hogy a SZEOL-pályát nem per- és igénymentesen kapná meg az SZVSE. Az ingatlan területe is kisebb lett, mint gondolták. A SZEOL-pálya megmaradó területét újabb 15 évre elidegenítési tilalom terhelné.

Az SZVSE-ben az idén április 10-én, rendkívüli egyesületi közgyűlésen új vezetőséget választottak: Szokol Lajos lett az elnök, aki az egyesület gazdasági érdekeinek erőteljesebb képviseletét forszírozta. Az új elnökség igyekezett jobb feltételeket kialkudni Pistrui Lászlótól. A vállalkozó meg is emelte ajánlatát, de azt végül így sem fogadták el. Szokol Lajosék valójában új játszmát szerettek volna kezdeni más befektetővel, aki több pénzt ad közvetlenül az egyesületnek. Érkezett is ilyen ajánlat: Szokolék szerint ezt Szentgyörgyi Pál "lesöpörte az asztalról"; az alpolgármester viszont cáfolta, hogy más, komoly ajánlatot is kapott volna a város.

Az SZVSE új vezetői azt szeretnék, ha valaki piaci áron megvenné tőlük a pályát. Az egyesület a bevétel egy részéből kevésbé értékes területen építene egy új sportkombinátot, az értékkülönbözetet pedig a működésre fordítaná. Attól tartanak azonban, hogy az ÖTM csak Pistrui kedvéért oldaná fel a sportmoratóriumot, a város pedig másnak nem adna engedélyt a mostani SZVSE-pálya kereskedelmi hasznosítására.

- Az a kérdés, hogy az SZVSE vezetői sportolni akarnak-e, vagy például fölkockázni a pályát és eladni lakóparknak - jegyezte meg beszélgetésünk során Szentgyörgyi Pál.

- Miért baj az, ha nemcsak a nagyvállalkozók, hanem a sportvezetők is üzletelni akarnak ingatlannal - legalább a sajátjukkal? - vetettem ellen.

- Megjött az étvágyuk, mert valaki felbiztatta őket, hogy többet is "ki lehet venni" belőle. Szerintem nem az SZVSE van emögött, hanem a politika! Az ellenzék mindenáron be akarja bizonyítani, hogy a városvezetés tehetetlen: ha hitelt veszünk föl, azért támadnak, ha nem építünk semmit, akkor meg azért.

- Mégiscsak furcsa, hogy minden mögött ami mozog ebben a városban, Pistrui László vagy Leisztinger Tamás áll - jegyeztem meg. (A Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó hotellánc EU-s támogatással fürdőkomplexumot épít a szegedi városi uszoda helyén, ezért a megyeszékhelynek egy másik helyen új uszodát kell építenie a helyieknek - A szerk.)

- Na és? Mit tudunk csinálni? Befogadnánk mást is, ha idejönne hasonló ötletekkel. Itt mindenki csak irigykedik, hogy a befektetők nyernek ezzel. De mi nem ezt mérlegeljük, hanem azt, hogy mi haszna lesz ebből a városnak - felelte az alpolgármester.

A Szeviép végül április 21-én beadta a városnak az SZVSE-vel közös pályázatot. Pistrui László azt mondta nekem erről:

- A pályázat összhangban van az SZVSE közgyűlésének 2007. júniusi határozatával, ezért három ponton eltér a pályázati kiírástól. Ezek közül a legsúlyosabb az, hogy az SZVSE nem kívánja vállalni a 15 éves sport célú hasznosítást. Ezen én meg vagyok döbbenve, de nem tisztem minősíteni. Majd az önkormányzat eldönti, hogy így elfogadja-e a pályázatot.

Szokol Lajos, az SZVSE új elnöke viszont kérdésünkre válaszolva azt közölte: az egyesület nem kíván a Szeviéppel közös konzorcium tagjaként pályázni.

- Pistruinak nincs joga ilyen tartalmú pályázatot beadni - jelentette ki Szokol Lajos.

Pistrui László viszont azzal érvelt: az opciós szerződés érvényben van, azt nincs joga az SZVSE-nek egyoldalúan felbontania. Ha mégis megteszik, több százmilliós perre számíthatnak.

- Ha önnek tényleg nincs nagy haszna az ügyleten, ahogyan mondja, miért nem engedi ki a szerződésből az SZVSE-t? - kérdeztem a nagyvállalkozótól.

- Tanulják meg, a szerződés arra való, hogy betartsák! - válaszolta. - Ez az ügylet része egy nagyobb fejlesztésnek, amelynek keretében építeni akarok a városnak 4 milliárd forintért egy rendezvénycsarnokot is. A Pick Szeged magyar bajnok kézilabdacsapat, amelynek a Szeviép a főszponzora, ugyanis 2010-től csak úgy vehet részt a Bajnokok Ligájában vagy a tervezett európai szuperbajnokságban, a Top 24-ben, ha ötezer embert befogadó csarnoka lesz. Ön szerint a város mondjon le arról, hogy európai hírű csapata legyen, és asszisztáljon ahhoz, hogy egy városi sportegyesület feléli a vagyonát?

- Ha a város átértékel egy területet - például kereskedelmi övezetté nyilvánítja a jelenlegi SZVSE-pálya területét -, akkor a haszonnövekedésből maga is részesülni szeretne. Ezért annak ad előnyt, aki a város számára hasznos objektumokat is létrehoz - hangoztatta Szentgyörgyi Pál.

Szokol Lajos kérdéssel öszszegezte álláspontját:

- Miért kellene abba belenyugodnunk, hogy az SZVSE sportegyesület a csaknem 2 milliárdot érő ingatlanáért értékének alig több mint tíz százalékát kaphatja meg szabadon felhasználható módon?

Folyik a meccs - a pálya sorsáról