Amikor hazaértünk, rávetettük magunkat számítógépeinkre, hogy még gyorsan megírjuk az összes jelentésünket. Az idő telt-múlt. Néha úgy éreztem, vánszorog, néha pedig kifejezetten előre rohant. A laborban összegeztem a biológiai kísérlet eredményeit - mire végeztem, már kora hajnal volt. Sokáig küzdöttem a fáradtsággal, pedig próbáltam magam szinten tartani különböző koffeines készítményekkel. A mintákat megsemmisítettük egy mosógépnek látszó, gyanús szerkezettel. Végül a népszerű táblázatkészítő programban begépelt biológiai összegzést a következő sorok kíséretében küldtem át Parancsnokunknak, aki makacsul biztatott, hogy ezt az „irodalmi” alkotást osszam meg a Földdel:

„Akkor jönnek a bacik az excelben ,

remélhetőleg csak excelbe

és a sörszörpömmel

nem hörpölöm

le őket.

Szegény sült bacik, ó jajj, ó jajj.”

Végül - nem is értem miért - a Mérnök ágyba parancsolt, hajnali két óra tájt. Az a fajta elalvás volt ez, amikor az ember még szeretné végiggondolni a napját, de mire ez átsuhan a fején, már el is alszik. Mit is lehetne tehát írni az utolsó napon? Vörösmarty Mihály adta meg számomra a választ: „Jó mulatság, férfi munka volt!” – írja ezt a legénység egyetlen női tagja, a csillagász-, terepmunka koordinátornő…

A NOL interaktív infografikája a Marsról és a magyar expedícióról itt >>>

Linkek:
Mars Society
Expedíciónk honlapja
A legénység életrajzai