Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő által megkeresésünkre "megtisztelőnek" nevezte a laptársunk ráaggatott "titkos lobbista" jelzőt, de állítja: a nagyvállalatok képviselői meg sem fordultak az EP és az üzleti világ kapcsolatait ápoló EPBS (European Parliament and Business Scheme) irodáiban, így ott semmilyen lobbitevékenység nem folyt. Arra a kérdésünkre azonban, miszerint ez esetben miért javasolta az EP vezetősége (a parlament belső, gyakorlati ügyeiben eljáró) kvesztori testületnek az EPBS irodájának felszámolását, az elsősorban iparpolitikai és belső piaci ügyekben aktív képviselőnő azt felelte: "Fogalmam sincs."

Internetes kiadásunkban csütörtökön megírtuk, hogy a vészharangot Monica Frassoni, a zöldek társ-frakcióvezetője kongatta meg még a múlt héten azzal: hogyan juthattak álcázott lobbiirodához a multinacionális vállalatok az Európai Parlamentben? Illetve: járja-e, hogy az EP hivatalos e-mail címéről levelezhetnek, az uniós adófizetők pénzén internetezhetnek és telefonálhatnak?

Az EP főtitkárának az elnökség számára írt leveléből az derül ki: egyes tagállami törvényhozások példáját követve az EP is létrehozott - még az ír liberális Pat Cox házelnöksége alatt - egy a képviselők és az üzleti szféra kapcsolatát javítani hivatott intézményt. Ez az EBPS rövidítéssel ismert testület a főtitkár szerint azt a célt szolgálja, hogy az európai döntéshozók a cégek munkáját közelről is megismerhessék. Herczog Edit elmondása szerint Alejo Vidal-Quadras Roca, az EP spanyol konzervatív alelnöke kérte fel, hogy (az új tagállamokból egyedüliként) legyen tagja az EBPS vezetőségének. A képviselőnő eddig a csalás-hamisítás témájában vett részt a nagyvállala-tok által szervezett programon. - E területen nem folyik jelenleg törvényhozási tevékenység az EP-ben - állítja. Mint mondja, a "jobb szabályozás" (az EU-jogszabályoknak kitett vállalati szféra jobb megismerése) jegyében semmi kivetnivalót nem látott és lát az EPBS tevékenységében. Jens-Peter Bonde veterán és hamarosan csaknem 30 évnyi mandátum után távozó dán euroszkeptikus képviselő ellenben "a multik titkos irodájáról" beszél. Jaume Duch Guillot, az EP szóvivője ugyanakkor kérdésünkre azt mondta: a parlamenti vezetőség döntésekor nem merült fel konkrét lobbitevékenység gyanúja, az elnökök konferenciája a "jobb átláthatóság jegyében" tette meg javaslatát.

Az EPBS védnöke hivatalból az EP elnöke, jelenleg Hans-Gert Pöttering. Ernyőszervezete, az IABP tiltja a lobbitevékenységet. Jelenleg huszonnyolc nagyvállalat, köztük a Microsoft, a British American Tobacco, az Ericsson, a Unilever, a Gaz de France, a Telefónica, illetve a Real Madridot és a müncheni repteret működtető cég vesz részt a programban. Magyar nincs köztük, hárman az Európai Unión kívüliek. Az ügy kirobbanása szempontjából nem feltétlenül jelentéktelen, hogy korábban a zöld David Hammerstein-Mintz is a grémium tagja volt, de kilépett - állítólag akkor, amikor a dohányipar is bejelentkezett. Az EBPS tavaly ősszel kapott parlamenti irodát, addig azzal utasították el a kérelmét, hogy nincs elég hely. Mint nemrég megírtuk, az EU most nyilvántartásba vétellel, magatartáskódexszel és megbízási díjaik nyilvánosságra hozatalával szabályozná a mintegy 15 ezer brüsszeli lobbista helyzetét.