A világ tudományának egyik sztárdiszciplínája manapság a komplex hálózatok kutatása, s ennek is üstökösszerűen a nemzetközi élvonalba jutott képviselője Barabási-Albert László fizikus, az MTA külső tagja. Erdélyi indulás, bukaresti, majd budapesti egyetemi tanulmányok után ma amerikai professzor. A fiatal tudós Behálózva című, intellektuális bestsellerré vált könyve második kiadásának alkalmából látogatott Budapestre, ahol az Ybl-klubban tartott előadása előtt nyilatkozott lapunknak.
A hálózatelmélet záloga
- A tudományos sztároknak van-e saját külön bejáratú hálózatuk?
- Voltaképpen igen, és a hálózatelméleten belül ez egy külön jelenség, aminek mechanizmusára még csak sejtéseink vannak. Két gócpont kapcsolódási esélye a társadalmi hálózatokban sokkal nagyobb, mint ami a huzalozásból elvárható lenne. Ugyanez a gazdasági, műszaki, illetve biológiai hálózatokban éppen ellenkezőleg, a vártnál kisebb. A társadalomban ugyanis van jó néhány kompenzációs mechanizmus. Én például ezelőtt tíz évvel is ugyanennyi kongresszusra jártam, mint ma, de most mégis egészen másokkal ülök a díszasztalnál, így saját akaratomon kívül más az esélye, hogy "erős" csomópontokkal kapcsolatba kerüljek.
- A hálózatkutatás iránt manapság óriásiak az elvárások. Mi lesz, ha ezeket a gyakorlat szintjén az eredmények nem igazolják vissza olyan gyorsan, ahogy a közvélemény várja?
- Semmi. Már csak azért sem, mert az eredmények egy része afféle melléktermékként már jelenleg is itt van, ahogy a közösségi oldalak például, mint amilyen a magyar iwiw is. De tavaly jelent meg egy cikk, amelyik a SARS betegség terjedését írja le kétemberes pontossággal a hálózatelmélet alapján. Előre megmondható tehát, hogy ha felüti a fejét a járvány, melyik városban mikor fog megjelenni a kór. Az adatokat pedig korábbi járványtani adatokon tesztelni is lehetett, amelyek igazolták az elméletet. A hálózatelmélet ilyen vonatkozású alkalmazása már jelenleg is az adatgyűjtés pontosságától függ. Nem azért nincs még hálózatkutatáson alapuló rákgyógyszer, mert nem lehetne ilyet kifejleszteni, hanem azért, mert még nincs megfelelően feltérképezve a sejtek közötti háló. Dolgoznak rajta többek között a Harvard Egyetem Dana Farber rákkutató központjában is, amely három éve az egyik munkahelyem az ugyancsak bostoni North Estern Egyetem mellett.
- Maga a hálózat kifejezés értelmezése, azt hiszem, eléggé társadalomfüggő, hiszen nálunk, de Erdélyben is, ahol született, a hálózat szó nagyon sokaknak a belső elhárítást, valamilyen ügynökhálózatot jelenti, míg ugyanez egy szerencsésebb történelmű nyugati demokráciában legfeljebb az internetet. Van-e a hálózatkutatásnak tehát valamilyen regionális meghatározottsága?
- Remélem, hogy van, s bár a tudományág fő kérdései nagyon hasonlóak Amerikában és Magyarországon, remélem, hogy az értelmezésük más, s így a nemzeti eltérések megmaradnak a világon a jövőben is.
- Milyen munkákban működik együtt jelenleg magyarországi kutatókkal?
- A Műegyetem fizikai intézetében Kertész Jánossal, és az ELTE biológiai fizikai tanszékén volt tanárommal, Vicsek Tamással társadalmi hálózatok megértésén dolgozunk. Kondor Imrével, az ELTE komplex rendszerek fizikája tanszék egyetemi tanárával pedig bizonyos gazdasági hálózatokban az egyének közti kommunikáció matematikájának leírásával, a kommunikáció révén terjedő hibákkal foglalkozunk.
- Ha már a gazdasági hálózatokról beszélünk, vajon egy hálózatkutató rávetette-e magát az amerikai jelzáloghitel-botrány kapcsán a világon végiggyűrűző pénzügyi válság elemzésére és további kifutásának előrejelzésére?
- Kétségtelenül ez is egy hálózat-alapon terjedő jelenség, de számunkra elegendő adat híján még elemezhetetlen. Kondor Imre azonban már régen figyelmeztetett az egymásnak tett biztonsági ígéretek miatt a bankrendszerbe beépített hatalmas kockázatra, a hálózat teljes feltérképezése azonban még sajnos nem sikerült.
