A kiváló közgazdász és gazdaságpolitikus Conlegner Károly, az ipartanoda, majd a Mérnöki Intézettel összevont intézmény, a mai Műegyetem ismert tanára lett a főbiztos, aki mesés nyelvismeretéről volt híres. Ő hibamentesen teljesítette a pénzjegy többnyelvű tiltószövegének megfogalmazását: magyar, német, tót, illér és oláh nyelven. A bankjegy egyedi számjegyeinek alapján történő Pénzleltár készítésével is őt bízta meg Kossuth, aki a takarékpénztár igazgatójává is nemzetközileg elismert tehetséges pénzügyi szakembert nevezett ki.

Amikor a kormánynak Debrecenbe kellett menekülnie a pénzjegynyomda gépeit szétszerelték és a szerszámkészlettel együtt becsomagolva menekítették a ritka hideg zimankós téli időben. Az addig elkészült pénzjegyek védelme Conlegner főbiztos feladata volt. A harci cselekmények miatt Debrecenből is tovább kellett költözni, vándorlás közben a pénz hatjegyű számait Conlegner kézzel írta, ami példátlan a magyar papírpénz történetében. Különlegességével ki is érdemelte a világ múzeumainak tiszteletét, amelyek igyekeztek egy-egy példányt beszerezni gyűjteményeikbe, hogy azzal büszkélkedhessenek.

A Habsburgok bosszúja a magyar pénzt sem kímélte: égették a pesti tereken, Windischgrätz pedig üldözte, bitófával fenyegette Conlegnert, akit gróf Nádasdy bújtatott a birtokán mint "nevelőt". Valójában Conlegner intézte a gróf pénzügyeit, teremtette elő az anyagiakat a kastély építésére. Conlegner teremtette meg a Nádasdy alapítvány pénzforrásait a Magyar Tudományos Akadémián. Az első kiírt pályázatot a koszorús költő, Arany János nyerte el Buda halála című művével. Conlegnert a Műegyetem első rektora, Sztoczek József is figyelemmel követte és a kiegyezés után visszahelyezte a Műegyetemre.

A felemelkedés időszakában az ipar fellendülése érdekében 1864-ben báró Eötvös József és Conlegner Károly megalapította az Első Magyar Iparbankot. Elnök Eötvös József, alelnök Conlegner volt. A bank még az 1920-as években is működött, miközben a lexikonok megfeledkeztek említéséről. Kár, pedig jeles személyiségek fémjelezték a kölcsön-betét tevékenységet: Zipernowszky Károly és Ferenc, akik a főváros világítását, az első díszkivilágítást (Halászbástya, Országház) megteremtették, vagy Lázár Pál, a magyar varrógép létrehozója, Csonka János, az első magyar sorozatgyártású automobil megteremtője, Oetl Antal, az öntöttvas oszlopok és a magyar páncélszekrények alkotója.

Conlegner tanítványa, dr. Szily Kálmán a Műegyetem évkönyvében megtisztelő sorokat hagyott az utókorra, a már rektorrá is kinevezett (1872-73. tanévben) egykori tanáráról, egyebek között megemlítve róla: Conlegner minden nehézség ellenére az ipar és az ifjúság felemelkedését szolgálta egész életében.

A szerző művészettörténész