Azokat az adatokat kommentálta, amelyek szerint a közép- és kelet-európai (KKE) EU-tagországokkal folytatott osztrák árucsere-forgalom értéke 20-ról 31 milliárd euróra emelkedett 2004 óta. Ausztria tizenöt legfontosabb export-célállomása között hét KKE-ország szerepel, a kereskedelmi mérleg pedig 2007-ben 8,3 milliárd eurós többletet mutatott az alpesi ország javára. (Az aktívum az utóbbi négy évben 50 százalékkal nőtt.)

A pénteki sajtó idézte az Osztrák Nemzeti Bank kormányzóját, aki meggyőződéssel állította, hogy Közép- és Kelet-Európa uniós integrációjának köszönhetően legkevesebb százezer munkahely jött létre Ausztriában.

Némileg más színezetben látja a "fejlődést" a Munkáskamara. Az érdekvédelmi szervezet szerint a bővítésből elsősorban a nagyvállalatok húztak hasznot, miközben azáltal, hogy osztrák cégek a kilenc újonnan csatlakozott KKE-országba telepítettek át üzemeket vagy eleve ott alapítottak gyárakat, 2005-ig mintegy 123 ezer munkahely veszett el vagy nem jött létre Ausztriában.

Kevésbé vitatott a kép a közvetlen beruházásoknál. Abból a 7,9 milliárd euróból, amelyet osztrák vállalkozások 2006-ban külföldön fektettek be, 4,6 milliárd a közép- és kelet-európai térségre jutott. Horvátországban, Bulgáriában, Boszniában és Szlovéniában az alpesi ország a legjelentősebb külföldi befektető, Romániában, Szlovákiában, Magyarországon, Csehországban és Ukrajnában az első három között van.

A bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) adatai szerint Magyarországon összességében 46,7 milliárd euró tőkét ruháztak be eddig osztrák vállalatok, Csehországban 51,4 milliárdot. A többiben ennél jóval kevesebbet.

(MTI)