Az orosz állami gázipari óriással, a Gazprommal aláírt egyezmény arról szól, hogy az oroszok 400 millió euró készpénzért és legalább 500 millió eurós fejlesztési beruházást vállalva megkapják a szerb állami kőolajipari vállalat, a NIS 51 százalékát. Ezzel a Gazprom részesülne a NIS monopóliuma nyújtotta előnyökből: a szerb üzemanyagpiac liberalizálását csak 2012-re tervezik, addig minden Szerbiában működő üzemanyag-kereskedő köteles a NIS finomítóitól beszerezni áruját.

Az ügyletet sok szakember bírálta - számos vélekedés szerint az ár túl alacsony, a NIS-t elkótyavetyélték -, de ennek fejében kapta Szerbia azt az ígéretet is, hogy az Oroszországból Nyugat-Európába tartó Déli Áramlat gázvezeték keresztülhalad rajta, így az európai gázkereskedelem fontos szereplőjévé válhat.

A szerb kormányválság, és az annak nyomán kiírt parlamenti választás előtti harc azonban mindmáig megakadályozta, hogy a szerződés életbe lépjen, annak ellenére, hogy azt állítólag az egymással veszekedő eddigi fő kormányerők mindegyike támogatja.

Vojislav Kostunica miniszterelnök és tábora azzal vádolja Boris Tadic államfő demokratáit, hogy szándékosan késleltetik a parlamenti jóváhagyást, mert a demokrata párti Bozidar Djelic miniszterelnök-helyettes valamilyen módon be akarja vonni a szerződésbe az OMV osztrák olaj- és gázipari vállalatot is. A demokraták ezt tagadják, és azt mondják: ők örülnek a szerződésnek, de minisztereik azért nem szavazzák meg a parlamenti beterjesztést, mert a május 11-i választásig már csak ügyvezetőként működő kormánynak nincs joga ilyen fontos kérdésben döntést hozni. A szerb kormány többségi szavazással határoz, és a többség a demokratáké.

A feloszlatott parlamentet egyébként is csak az ország sorsát érintő legfontosabb kérdésekben lehet rendkívüli ülésre összehívni, márpedig a szerb-orosz megállapodás mégsem az - hangsúlyozzák a demokraták, akik pontosan tudják, hogy a Kostunica mögött álló törvényhozási többség biztosan megszavazná az egyezményt. Nyilvánvalóan nem akarják megadni a volt szövetségesüknek azt a lehetőséget, hogy a saját sikereként tálalt ratifikálást szavazatszerzésre használja.

Moszkva minél előbb szeretné érvényesnek látni az egyezményt, ezért a múlt héten Belgrádban járt Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek orosz minisztere, és a ratifikálásról tárgyalt. Ő maga a megbeszélések után nem nyilatkozott, Kostunica miniszterelnök szerint azonban az orosz fél ezúttal is sürgette, hogy a szerb parlament minél előbb szavazzon. Ám Boris Tadic szerint a Moszkvából érkezett vendég megértéssel fogadta közlését, miszerint ez most nem időszerű.

A szerb törvények alapján a választástól a parlament megalakulásáig egy hónap is eltelhet, majd még három hónap addig, amíg az egyezményt ratifikálásra beterjeszteni hivatott kormány létrejön. Ha pedig szeptember közepére sem sikerül megalakítani a kormányt, akkor újabb rendkívüli választás lesz, és a megállapodás jóváhagyása átcsúszhat a jövő évre.

Pénteken a Vojislav Kostunica legszorosabb szövetségesének számító Velimir Ilic, az infrastruktúráért felelős miniszter utazott Moszkvába, hogy a Gazprom vezetőivel tárgyaljon.

(MTI)