A lap szerint a megbízás mögött Keller László akkori közpénzügyi - ma pénzügyminisztériumi - államtitkár állt, "aki a  háttérben akart maradni". A Magyar Nemzet szerint a politikus  személye és az ügyben játszott szerepe az ügyben érintett  magánnyomozó cég, a Finder Magánnyomozó és Biztonsági Szolgáltató  Bt. egyik tulajdonosának, Stotz Gyulának egy olyan nyilatkozatából  derül ki, amelyet közjegyző előtt tett egy, a lap által meg nem  jelölt időpontban. 

A lap idézi a nyilatkozatot, amely szerint egy 2002 novemberi  megkeresésre kidolgoztak egy stratégiai tervet a gazdasági súlyuknál  fogva a politikai hatalom számára érdekes, "bizonyos bonyolult  ügyek" magánnyomozói módszerekkel történő feltárására. 

Stolz Gyula a lap idézete szerint azt mondta: "a kidolgozott  stratégiai tervet átadtuk dr. Kapolyi László INTRANSZMAS-székházbeli  irodájában Keller László úrnak". Hozzátette: a finanszírozást  Kapolyi a tulajdonában álló részvénytársasága terhére vállalta, erre  kötötték a megbízási szerződést "azzal, hogy Keller úrral Kapolyi úr  tarthatja a kizárólagos kapcsolatot".

Stolz Gyula a Népszabadság pénteki számában azt nyilatkozta:  létezik a Kapolyi Lászlóval kötött szerződés, "de jogsértés,  titkosszolgálati módszerekkel történő megfigyelés nem történt".
A Pénzügyminisztérium pénteken közleményt juttatott el az  MTI-hez, amelyben azt írják: Keller László, a tárca államtitkára  "kategórikusan cáfolja a Magyar Nemzet napilap állítását, miszerint  közpénzügyi államtitkárként bármiféle megbízást adott volna a Finder  Bt-nek". Mint írják, a lap megalapozatlanul állítja, hogy Keller  László lett volna az igazi megbízó. 

A közlemény felidézi, a Magyar Nemzet "számos alkalommal  kényszerült már helyreigazításra, megalapozatlan, valótlan állításai  következtében, és jelentős összeget kellett kártérítésként  kifizetnie azért, mert súlyosan sértette Keller László jó hírnevét".  Mivel álláspontjuk szerint a lap ezúttal is valótlanságot állít, az  ügyet Keller László jogi útra tereli, bírósághoz fordul - írták a  kommünikében.

Az üggyel először szerdán foglalkozott a Magyar Nemzet, akkor  azt állították: "politikai ösztönzésre" egy magánnyomozó cég 2002  december 13-án javaslatot tett, hogy körülbelül fél évig tartó  "szakértői felderítő-elemző" munkával "értékelhető eredményeket"  tesz le a megrendelő asztalára az Orbán-kormány időszakának három  meghatározó szereplőjének bűncselekménygyanús ügyleteiről.

Sajtóértesülések szerint az említett detektívcég az APEH egykori  elnöke, Simicska Lajos informatikai tanácsadójához, G. Z.-hez  köthető, aki legutóbb februárban került a figyelem középpontjába,  amikor kiderült: egyike azoknak a gyanúsítottaknak, akik a Nemzeti  Nyomozó Iroda szerint 12,5 milliárd forintot követeltek Csányi  Sándortól, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójától, Magyarország egyik  leggazdagabb emberétől. Pénteki lapértesülések szerint ő volt az,  aki 2002 novemberében az ügyben eljárt a magánnyomozói irodánál.

Kapolyi László szocialista képviselő csütörtökön elismerte, hogy  a tulajdonában álló a System cégcsoport valóban kötött szerződést a  Finder Magánnyomozó és Biztonsági Szolgáltató Bt.-vel, de a  dokumentum keretszerződés jellegű volt, "politikusokat érintő  feladat fel sem merült" benne. A felek - ugyancsak a Magyar Nemzet  értesülése szerint - 2002. december 18-án kötötték meg a megbízási  szerződést, amit néhány hónappal később úgy módosítottak, hogy a  szerződő fél Kapolyi László magánszemély volt.

Kapolyi László csütörtöki közleményében azt írta, hogy  politikusokat érintő vagy bármilyen politikai tartalommal bíró  feladat elvégzése nem merült fel az ügylet során. A Finder Bt. 2003  végén 55 millió forint plusz áfa összegű számlát állított ki a cég,  majd Kapolyi számára, de kifizetés nem történt - tudatta a szocialista képviselő.

(MTI)