Barroso: Tibet Kína integráns része

Tibet Kína része - jelentette ki pénteken Pekingben José Manuel Barroso, az  Európai Bizottság elnöke, miután tárgyalt Ven Csia-pao (Wen Jiabao)  kínai kormányfővel.

"Megerősítettem, hogy az Európai Unió kiáll Kína területi integritása és szuverenitása mellett, és ez természetesen vonatkozik  Tibetre is" - mondta Barroso.

A bizottsági elnök újságírók előtt közölte: ellenzi a pekingi  olimpia bojkottját. Arról viszont nem szólt, hogy szerinte távol  kell-e maradni az olimpia nyitó ünnepségétől, mint ahogy sok  politikus korábban ezt felvetette a Pekingre való nyomásgyakorlás eszközeként, Kína elnyomó Tibet-politikája miatt.

A francia elnök szerint Kínának nagyobb autonómiát kell Tibetnek biztosítania

 Nagyobb autonómiát  kell Tibetnek biztosítani, a kínai hatóságoknak ugyanolyan  pragmatizmusról kell tanúbizonyságot tenniük, mint amilyet Hongkong  esetében tettek - hangsúlyozta csütörtök esti tévéinterjújában  Nicolas Sarkozy francia államfő.

Nicolas Sarkozy, akit egy évvel ezelőtt a szavazatok 53 százalékával választottak elnökké és jelenleg a népszerűségi lista  legalján áll, csütörtök este 100 percen át válaszolt élő adásban öt  vezető politikai újságíró kérdéseire, akik elsősorban a  Franciaországot érintő gazdasági, szociális és belpolitikai,  valamint külpolitikai problémákról faggatták.

A francia elnök megdöbbenését fejezte ki amiatt, ami Tibetben  történt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szeretné, ha Kínát  kivetné magából az emberiség. Megerősítette, hogy személyesen  próbálta meg a kínai elnök és a dalai láma közötti párbeszéd  felvételének feltételeit megteremteni.
Az olimpia megnyitóján való részvételét illetően Sarkozy  elmondta: egyelőre még nem tudja, hogy mit fog tenni. Egyrészt mert  esélyt kíván adni a párbeszédhez, másrészt, mert a nyári olimpia  idején Franciaország fogja betölteni az Európai Unió soros elnöki  tisztét, és szeretné, ha a 27 tagállam egységes álláspontot  képviselne a kérdésben.

Sarkozy hangsúlyozta, hogy továbbra is ellenzi Törökország  csatlakozását az Európai Unióhoz, és ígértet tett arra, hogy ha a  kérdés mégis felvetődik, népszavazást fog kiírni, annak ellenére,  hogy az általa javasolt alkotmánymódosítás szerint az EU további  bővítését a jövőben elég lesz a parlamenttel ratifikáltatni.
A közel-keleti kérdés kapcsán kijelentette: "Nem beszélhetek a  Hamásszal ... mert nincs jogom beszélni egy olyan szervezettel,  amely bejelentette, hogy le akarja Izraelt törölni a térképről.  Hasonlóan nyilatkozott Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökről.

A köztársasági elnök elismerte, hogy az elmúlt egy évben ő is,  és miniszterei is követettek el hibákat, amelyeket elsősorban  kommunikációs okokkal magyarázott, de hangsúlyozta, hogy folytatni  kívánja a megkezdett reformokat.

"Azt sejtettem előre, hogy nem a kiváló közvélemény-kutatási  eredmények kommentálásával fogok öt évet tölteni" - ironizált saját  értékelésében az elnök, hozzátéve, hogy "Franciaországban mindig van  valaki, aki elégedetlen". Azt kérte a franciáktól, hogy ötéves  mandátuma végén ítéljék meg tevékenységét, emlékeztetve arra, hogy  azért választották elnöknek, hogy "indítsa el azokat a változásokat,  amelyekre az országnak szüksége van".

"Nem tudok minden megcsinálni egyszerre" - hangoztatta az  államfő, amit "a nehéz nemzetközi helyzettel" (magas olajár, erős  euró, gyenge dollár)indokolt, amely szerinte "eggyel több ok, hogy  felgyorsuljanak a reformok". Összesítése szerint megválasztása óta  55 reform indult el Franciaországban.

A korábbi gyakorlattól eltérően újságírói kérdésre Sarkozy  visszautasította, hogy magánéletéről beszéljen. Csak annyit közölt:  "Minden helyre állt" ezen a téren. Carla Bruni énekesnővel, egykori  topmodellel februárban kötött házassága óta az államfő semmilyen  témát nem szolgáltatott a médiának magánéletről, amelynek  kiteregetése miatt korábban számos kritika érte, és  népszerűségvesztésének okát is jelentős részben ezzel magyarázták az  elemzők.

A választási kampányban a magát a majdani "vásárlóerő  elnökeként" aposztrofáló Sarkozyről jelenleg a franciák alig 15  százaléka gondolja, hogy sikerült egy év alatt ténylegesen javítania  vásárlóerejükön, 72 százalékuk elégedetlen tevékenységével és 79  százalékuk úgy véli, hogy az ország helyzete nem javult az elmúlt évben.

Dél-Koreában több mint nyolcezer rendőr fogja biztosítani az olimpiai láng útját

Nem kevesebb mint 8300 rendőrt fogja szavatolni vasárnap az olimpiai  láng biztonságos útját világkörüli váltófutásának dél-koreai  szakaszán, a helyi hatóságok pedig fogadkoznak, hogy szigorúan fel  fognak lépni a rendbontókkal szemben.

Az olimpiai fáklya viszontagságos világkörüli útja során vasárnap este érkezik Szöulba. A dél-koreai rendőrség egyik  illetékese közölte pénteken, hogy a 24 kilométeres távon megerősítik  a biztonságot, és aki megpróbálja útját állni a stafétának, azt  letartóztatják, és szigorúan megbüntetik.

A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet ázsiai  kirendeltségének igazgatóhelyettese, Elaine Pearson felszólította  pénteken Ri Mjong Bak dél-koreai elnököt, hogy az olimpiai láng  megérkezése okán világítson rá a Kínában élő észak-koreai menekültek  sanyarú sorsára is, és ne csak az Észak-Koreában élők jogaiért  kardoskodjon.

Kínában feltételezések szerint több ezer észak-koreai bujkál. Ha  a hatóságok látókörébe kerülnek, visszatoloncolják őket hazájukba, ahol börtön vár rájuk életveszélyes körülmények között.

(MTI)