A Nemzeti Kulturális Alap különféle termékekre kivetett kulturális járulékokból kapja azt az évi 7-8 milliárd forintot, amellyel a kultúrát támogatja. A járulékfizetésre tizenöt éve kijelölt termékek és szolgáltatások egyharmada, összesen 32 tétel - például a videó, a CD - lassan kikopik a forgalomból, egyebek között azért, mert mind többen a világhálóról töltenek le zenét, filmet, ott olvasnak újságot és így tovább. A befolyó járulék évről évre kevesebb. Ezért kidolgoztak egy új terméklistát, amelyen már nem szerepelnek a kikopott tételek, viszont három új, kultúrát használó termékfajtát vonnának be a járulékfizetésbe: az internet- és mobilszolgáltatást, továbbá a bútorokat. (Utóbbiakat a formatervezés okán).

Kitört a botrány. Különösen az internetes szervezetek és a világhálós portálok tiltakoznak hevesen a netadónak nevezett "sarc" ellen, mondván: a járulék - amely az előfizetőnek havi 20-70 forint többletköltséggel jár, ha a szolgáltató áthárítja - visszaveti az internethasználat fejlődését, növeli a társadalmi rétegek közötti digitális szakadékot. A tiltakozás közepette azonban szóba sem kerül, hogy egy Tárki-fölmérés szerint nálunk nem elsősorban anyagi okokból szűkebb körű az internet-használat, mint a fejlettebb országokban, hanem főként azért, mert sokan, archaikusabb társadalmi-gazdasági környezetben élők, még nem érzik szükségét. Éppen NKA-források is segítik, hogy ez változzon.

Az érintett gazdasági és civil szféra tiltakozási hullámát kihasználva néhány parlamenti politikus is dörgedelmeket szór az újabb "sarcra". Amiért "a netpolgárok védőszentjeként" ünneplik őket (copyright by SG.hu). A nagypolitikába becsatornázott tiltakozáshullám közvetett célja a kisebbségbe szoruló kormány első törvényjavaslatának megbuktatása is lehet.

Törvényhozóink másfél évtizede döntöttek a kulturális járulék mellett. Nem biztos, hogy a legjobban. Mert Ady Endre, Esterházy Péter és valamennyi író, költő, zeneszerző, színész, filmes produkciója után is járulékot fizetnek tizenöt éve. Ez ellen miért nem tiltakozott-tiltakozik senki? Mellesleg a most megcélzott többletbevételt részben a hazai könyvtári állomány fejlesztésére akarják fordítani. Hogy javuljon a szégyenteljesen gyenge olvasáskultúra - az internet használatában is.

Egyébként lenne jobb megoldás a kulturális járuléknál, született is alternatív javaslat, amely kiküszöbölné a "kultúrsarcot". E szerint a személyi jövedelemadó vagy az áfa töredék százalékában kellene meghatározni az NKA büdzséjét, amelyet minden évben automatikusan folyósít az állam. Hasonló mechanizmus működik egyes nyugat-európai országokban (a kulturális járulékot sehol sem ismerik). Törvényhozóink azonban ezt nem hajlandók bevezetni. Pedig akkor nem hangolnák egymás ellen a társadalom egyes szektorait. Igaz, politikusok sem válhatnának "védőszentekké", és kormányt sem lehetne buktatni vele.