Követendő példa, de követhető-e? - célkeresztben Tarnabod
A hevesi kisközség Tarnabod lakosai - élén a polgármesterrel - nem akarták tétlenül nézni, hogy falujuk elöregszik és lassan kihal. A faluba uzsorások jártak és elkeseredetten vették észre, hogy a munkaközvetítő - a tömegközlekedés teljes hiánya miatt – sohasem közvetíti ki őket semmilyen munkára. Elvágva a külvilágtól döntöttek: résztvesznek, a „Befogadó falu” programban, és maguk próbálkoznak a munkahelyteremtéssel. Sikerült.
Pető Zoltán polgármester szavai szerint: egy önkormányzat, egy minisztérium és egy karitatív szervezet összefogására volt ahhoz szükség, hogy megoldják a kérdést, amelyet külön-külön egyikük sem tudott volna. Magyarul: munkahelyeket hoztak létre a semmiből, olyan emberek számára, akik iskolázatlanok, halmozottan hátrányos helyzetűek és nem oly rég még fedél sem volt a fejük fölött.
A hevesi falu 2004-ben döntött az irányított költöztetés mellett. Bekapcsolódtak a „Befogadó falu” programba és letelepedett náluk nyolc - valamikori hajléktalan – nagycsalád. Az összesen kilencszáz lelkes kisközségben az új lakosokat patronáló Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak hamarosan szembesülnie kellett azzal a ténnyel: nem elég a népes famíliáknak családi házat, háztájit, vetőmagot biztosítani, szükség van – belátható időn belül – munkahely teremtésre is.
Programjukhoz és elképzeléseikhez azonban egyetlen vállalkozót sem tudtak megnyerni, ugyanis a magánzók nem láttak benne fantáziát. Ezért a karitatív szervezet létrehozta leányvállalatát a Befogadás Kht-t, és megvásároltak a faluban egy használaton kívüli istállót 10 millió forintért. A terület egyik felén óvodát alakítottak ki, míg az épületben elektronikai hulladék-feldolgozó üzemet létesítettek.
A vállalkozás nullszaldós
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól (OFA) a projekt megvalósításra 40 millió forintot nyertek és 2006. május 1-én beindították az üzemet. Szerződésben vállalták, hogy egy éven keresztül működtetik a vállalkozást 30 fővel és 4 fős menedzsmenttel. Az év elteltével - miután teljesítették a megállapodásban foglaltakat - az OFA újabb 60 millió forinttal támogatta a projektet, hogy a vállalkozás hosszútávon stabilizálódjon. Ezért a Befogadás Kht. cserébe vállalta, hogy 2010 tavaszáig biztosítja az üzem zavartalan működését és a nyerességet az üzem fejlesztésére fordítja. – Azon vagyunk, hogy a vállalkozás hosszú távon sikeres legyen és erre megvan az esélyünk, bár nem vagyunk a piac meghatározó szereplői – mondta lapunknak Lantos Szilárd pénzügyi vezető.
A vállalkozás nem termel nyereséget, de nullszaldós. A 30 fős kollektíva a minimálbérnél kicsit magasabb összegért dolgozik, többségük végzettsége nyolc általános. A munkához elsősorban érteniük kell, mert az elektronikai eszközök szétszerelése jó kézügyességet feltételez, és az sem árt, ha megtudják különböztetni egymástól a különféle (réz, műanyag stb) anyagtípusokat. A 2006-ban indult álláslehetőségre a faluból 150-en jelentkeztek, az induló 30 fős gárdából ma már csak tízen dolgoznak. „Az üzemben végül is azok maradtak, akik tudtak és akartak is dolgozni, pedig az eredeti elképzelelés az volt, hogy minden családból egy főnek munkát akarunk biztosítani - mondta a NOL-nak Pető Zoltán polgármester.
Hazánkba nincs arra pontos adat, mennyibe kerül egy magyar - halmozottan hátrányos - állampolgár munkahelyének megteremtése. Az biztos, hogy az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 1-3 millió forint összegben támogatja - foglalkoztatott személyenként - azokat a projekteket, amelyek munkahelyteremtésre és új munkavállalók alkalmazására irányul. – A támogatott programok során figyelembe vesszük az egy főre vetített fajlagos költségeket, valamint azt, hogy a beruházás milyen volumenű – mondta a NOL-nak Bonfig Ágnes programigazgató. Egy minimálbéren alkalmazott munkavállaló bére, amely tartalmazza az összes járulékot, körülbelül 1,2 millió forint. A munkaerő valamilyen munkakörre való betanítását átlagosan 10-40 ezer forinttal támogatja az OFA.
A Tarnabodon működő üzem a magyar államnak összesen 100 millió forintjába került. Ebből – a szerződésben foglaltak szerint – 34 ember foglalkoztatását oldották meg 4 évre. A 30 alauliskolázott dolgozó négy évi munkabére körülbelül: 144 millió forint, amelyből a többletet maga az üzem termeli ki. Az elektronikai hulladékok feldolgozására (számítógépek, háztartási eszközök szétszerelése stb.) van kereslet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai, - mint tulajdonosok - bíznak abban, hogy 2010 után is lesz.
