A Csillagász, Terepmunka-koordinátor naplója

Remélem, megbocsátja nekem az olvasó, hogy nem egy konkrét napról írok. Itt a Marson olyan, mintha egyetlen egy napunk lenne több délutáni alvással megszakítva. A tegnapi nap sem fukarkodott az izgalmakkal, a Bázistól nem túl messze, de rádió kapcsolat szempontjából nem elég közel a parancsnoki ATV egyszer csak nem indult el…

Hamar rájöttünk, a Bázisra nem számíthatunk, hiszen nincsen kapcsolatunk… De egy kreatív Parancsnok és egy tettre kész Terepmunka-koordinátor együtt sok mindenre képes: hamar találtunk a csomagtartóban vontatókötelet, és ezzel igen hamar áthidaltuk a problémát. A Bázis tagjai pedig kamerákkal vártak minket, hogy megörökítsék eme rendkívüli eseményt.

A főzés sem olyan egyszerű itt, mint a Földön. Néhány alapanyagról le kellett mondanunk, mert a hosszú, űrhajóval történő utazás nem igen teszi lehetővé néhány élelmiszercikk használatát. Így született meg a „Phobos spagetti”, a „Martinian Rizotto” és az  „Olympos Omlett”. Ha valami súlyos mélypont áll be a vacsora minőségében, ezentúl diplomatikusan elég csak annyit mondani: gasztronómiai Valles Marineris.

Mióta átéltem, hogy milyen az, ha szimuláció keretében nem sikerül megmenteni valakit az éjszakában - aki történetesen én voltam - erősen töröm a fejem: az elsősegélynyújtás mely formái alkalmazhatóak a Marson. Én megtanultam annak idején, hogyan kell a légzés leállásánál mesterségesen, orron át lélegeztetni valakit, de ez a tudás szkafanderben valószínűleg nem hasznosítható. Ugyanígy a sérült stabil oldalfekvésbe való helyezése is nehézkes és talán kivitelezhetetlen az űrruhában. Azt hiszem ez még kidolgozásra vár, de az ötleteket szívesen fogadjuk.

A Parancsnok, a Filmesztéta, és az Operatőr hosszú EVA-ra indultak az ATV-kkel. Közben megint feltámadt a már jól ismert szél…A Bázis integetett nekik az ablakból, bár ők ezt nem látták a sisakok miatt. A Bázis kicsit talán aggódott is, hogy minden rendben legyen velük az úton. A Bázis pedig mindig visszavárja azokat, akik gyorsan eltűnnek a horizonton, és várja hogy megjelenjenek újra rajta. Ezért vagyunk egy csapat, egy legénység.

A Föld is várja, hogy megjelenjen űrhajónk az égen, sokan szeretnék viszontlátni a legénységet. Mi is várjuk a találkozást, de egy kicsit még szeretnénk itt maradni, egy néha kiszámíthatatlan, de számunkra oly kedvessé vált helyen: a Marson.

Korábbi blogbejegyzések >>>

Linkek:
Mars Society
Expedíciónk honlapja
A legénység életrajzai

A Martinian Rizotto
A Martinian Rizotto
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.