Bár a Mol tegnapi közgyűlésén az osztrák OMV képviselője néha komikus vitákat folytatott Hernádi Zsolt Mol-vezérrel, lényegében minden úgy történt, ahogy azt a magyar olajtársaság igazgatósága előzetesen elképzelhette. A cégcsoport tavaly 217 milliárd forint nyereséget termelt. Ez 26 százalékkal alacsonyabb a 2006-os értéknél. Az eddigi mintegy 20 százalék helyett viszont mostantól a nyereség 40 százalékát - 85 milliárd forintot - kiosztják a részvényesek között. A tulajdonosok többsége - a 20,2 százalékot birtokló OMV előzetesen bejelentett szándékaival szöges ellentétben - 2014-ig újraválasztották Hernádi Zsoltot, Mosonyi Györgyöt, illetve az igazgatóság javaslatára tagnak választották meg a Molból nemrég 8 százalékhoz jutó ománi Oman Oil Company (OOC) vezérigazgató-helyettesét, Mulham Basheer Abdullah Al Jarfot. A közgyűlés meglehetősen foghíjas széksoraiban a részvényeseknek csupán 66 százaléka jelent meg. Közülük mintegy 80 százalék rendre az igazgatóság véleményével egybecsengően szavazott, míg 18 százalék ellene. Mivel az alapszabályban 10 százalék az egy részvényre jutó szavazati korlát - amit az OMV kifogásol, illetve az EU is vizsgál -, ebből az következik, hogy az OMV több hónapja tartó Mol-ellenkampányával kevesebb mint kétszázaléknyi részvényt birtokló tulajdonost győzött meg. A személyi döntéseket követően Csányi Sándor alelnök és OTP-vezér - aki eddigi szokásától eltérően megjelent a Mol-közgyűlésen - távozott is.

Az ülést vezető Hernádi Zsolt már az első napirendi pontoknál szóváltásba keveredett az osztrák versenytárs képviselőivel, de végül is kezdeményezéseik egy részét "fel nem tettnek" ítélte, más javaslatukat pedig a közgyűlés leszavazta. Ezután Mosonyi György vezérigazgató beszámolójában a cég "organikus fejlődése" mellett továbbra is hitet tett a meggondolt felvásárlások mellett. Ugyanakkor a belső tartalékaik is biztosítják a további fejlődést - szögezte le. Ezt követően Oliver Dillenz, az OMV igazgatója felolvasott több mint két tucat kérdést az igazgatósághoz. Ezek szerint az OMV lényegében azt kifogásolja, hogy szerintük az igazgatóság a társaság pénzéből tulajdonosi szinten saját pozícióit erősítette meg. Annak bemutatására kérték az igazgatóságot, hogy a BNP Paribas banknál, az offshore státusú Magnolia nevű cégnél, a Csányi Sándor által irányított OTP Banknál, az állami MFB Investnél, a CEZ-nél, illetve az OOC-nél lévő pakettek tulajdonosai mennyire szavazhatnak önállóan, illetve mennyire forgalmazhatják önállóan a papírokat. Az első öt részvénycsomag tekintetében a válaszból kiderült, hogy a Molnak mindegyikre van egyfajta visszavásárlási lehetősége, de nincs a Mollal együtt szavazási megállapodás, és elvben forgalomképesek is. Elvben kapnak majd osztalékot is, de a közgyűlés engedélyt adott a Molnak 25 százalék saját részvény felvásárlására, így ezek a papírok értesülésünk szerint az osztalékfizetés napján akár a Mol tulajdonába is kerülhetnek.

Az OMV által megnevezett részvényeseket az elemzők is előszeretettel nevezik a Mollal "baráti" részvényeseknek (vélhető, hogy a közgyűlésen is ők biztosították a többséget). Hasonló fogalmakkal Oliver Dillenz sem fukarkodott. Ezzel kapcsolatban Hernádi Zsolt megkérte: ne alkalmazzon "eposzi jelzőket" a részvényesekkel szemben, mert azok csupán részvényesek, ennek megfelelő jogokkal. Dillenz némi vitával fűszerezve a válaszok kapcsán elégedetlenségét fejezte ki, majd később távozott. Az ülés végén a többség megszavazta a Mol egyes részvényügyleteinek vizsgálatára vonatkozó OMV-javaslatokat, igaz, a vizsgálatot az igazgatóság sem ellenezte.

Mosonyi György a közgyűlés közben tartott sajtótájékoztatóját az "egyik részvényes" - egyben piaci versenytárs - kérdéseit értelmezhetetlennek, kommunikációs alibiügynek minősítette, amit nem ért. Úgy vélte, hogy a részvényes a Mol sikertörténetét így akarja megzavarni. Az igazgatóság számára azért is kedvező a 25 százalékos sajátrészvény-állomány lehetősége, mert ha az OMV esetleg eladná részesedését, az árfolyam megingása nélkül a Mol azt fel tudja vásárolni - fejtette ki.

Thomas Huemer, az OMV szóvivője a közgyűlés vége felé lapunknak leszögezte: saját szemszögükből ugyan valóban nem tartják sikeresnek a közgyűlés eseményeit, de egyáltalán nem gondolkodnak részesedésük eladásán. Fontolgatják, hogy a közgyűlés legitimitását egy újabb jogi eljárás keretében megtámadják. Fő céljuk nem változott: a két társaság "kombinációját" szeretnék elérni, de részesedésüket csak akkor növelnék, ha az ezt szerintük akadályozó tényezők megszűnnek.

John Charody (balra) és Chikán Attila a Mol felügyelőbizottsági tagjai Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóval (középen) a közgyűlés után. Megcsinálták