2007 tavaszán öt intézmény versenyzett még a bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) képzőművészeti gyűjteményéért. Szeptemberre kiderült: nyert a Tudományos Akadémia, amely már decemberben múzeumot nyitott volna az anyagból. Hogy lehet, hogy a gyűjtemény most is leplombálva pihen a Lipóton?
A Lipót-mezei csata
- Tipikus magyar történet - sóhajt az MTA Művészettörténeti Kutató Intézetének munkatársa, Perenyei Mónika. Több mint fél éve annak, hogy az OPNI festmény- és grafikagyűjteményét az MTA kezelésébe adta az egészségügyi miniszter. Az Akadémia megbízta Perenyeit a Selig Árpád elmeorvos alapította kollekció kezelésével, és az Oktogonnál lévő épületében múzeumot nyitott volna a Nemes Lampérth-, Zorád- és Pál István-műveket is tartalmazó anyagnak. Az Egészségügyi Minisztérium (EM) tízmilliós támogatást ígért nekik az átköltöztetéshez.
Miután lapunknak hétfőn kifejtette álláspontját, Kárpáti Zsuzsanna a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a Selig-gyűjteményt jogellenesen, az Oktatási Minisztérium (OKM) engedélye nélkül és váratlanul csomagolták be a Lipóton. Hogy az EKI-főigazgató "megdöbbent" volna a múzeum összepakolása miatt, az azért furcsa, mert a leltározást november óta végzi - a miniszteri biztos felügyeletével - a két művészettörténész, Plesznivy és Perenyei. Arra pedig, hogy az oktatási tárca engedélye nélkül történt volna mindez, álljon itt egy levélrészlet.
Az MTA megkeresésére az OKM április 4-i faxában az alábbiakat közli: "Az EM kabinetfőnöke 2007. szeptember 24-én kelt levelében tájékoztatta főosztályunkat arról a döntésről, miszerint a gyűjtemény fenntartójaként az EM az MTA-t kérte fel a muzeális gyűjtemény további működtetésére. A fenti döntést az OKM szakmai főosztálya részéről tudomásul vettük és támogatjuk, ellene szakmai kifogásunk nincs."
- Úgy tűnhet, hogy mi fekszünk itt keresztbe - mondja az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet főigazgatója, Kárpáti Zsuzsanna. Az intézmény, amelyet az EM központi egészségügyi intézményekhez jelölt ki megszüntetési biztosnak, aggályosnak tartaná ugyanis a Selig-gyűjtemény eddig megszokott kezelési és kiállítási módját.
Vajon hogyan lehetséges, hogy az európai szinten is jelentős művészeti gyűjtemény sorsáról egy egészségügyi vagyonkezelő szerv döntsön? Az EKI-főigazgató magabiztosan hárít: - Először is az OPNI megszüntetésével megbízott miniszteri biztos, Tasnádi Zoltán mulasztott, amikor nem értesítette a kulturális minisztériumot az általuk közérdekű muzeális gyűjteménnyé nyilvánított anyag áthelyezéséről.
Az EKI adatvédelmi ombudsmant is fölkért annak kivizsgálására, hogy a művekhez kapcsolódó kórrajzok bemutatása nem sért-e személyiségi, kegyeleti jogokat. Az állásfoglalást Kárpáti Zsuzsanna úgy értelmezi: a Lipót egykori gyűjteményét biztosan nem lehet majd az ott bevett módon kiállítani az MTA új múzeumában. Sőt, a legjobb megoldás az lenne, ha a Selig-hagyatékhoz kapcsolódó orvosi iratok "ki sem kerülnének az egészségügyi ágazatból".
Ahogy a gyűjteményt huszonöt évig kezelő művészettörténész, Plesznivy Edit mondja: Európában több műhelye él az art brutnak, a nyers művészetnek, amely kifejezést elmebetegek képzőművészeti munkáira is használják. A Lipót válogatása különlegesebb, mivel pszichés betegek kórházi válogatására alig akad példa. Az ilyen intézeti gyűjtemény nemcsak a művészettörténészeknek, de a pszichiátereknek is fontos nyersanyag. Ha egyszerű képgyűjteménynek kezelnék, a lényegétől fosztanák meg.
Az MTA-alelnök művészettörténész Marosi Ernő már azzal a kompromisszummal is megbékélne, hogy kiállítóterükben egyetlen orvosi leírás se forduljon elő. - De azt is be kell látni, hogy ez a kollekció dokumentumaival együtt fontos információkat tartogat a művészettörténetnek. Ezért a múzeumunk mellé tudományos tanácsot alapítanánk, amely szakmai alapon döntene a kutatási és publikálási engedélyek kiadásáról. Ez a terv.
A tény pedig az, hogy a múzeumnyitás még sehol. Az EKI-főigazgató utoljára három hete tárgyalt Marosi Ernővel, aki azóta levélben kérte Kárpáti Zsuzsanna egyértelmű véleményét, mikor nyithatnak és milyen feltételekkel. Nem jött válasz. Ám, ha Marosi a jövő hétig nem kap információt a készletkezelőtől, az MTA lemond a Selig-gyűjteményről, visszadobja a labdát. A kérdés, hogy kinek.
Amikor még a helyén volt a gyűjtemény
