Daróczi Dávid hangsúlyozta: a miniszterelnök Kiss Péter kancelláriaminisztert bízta meg azzal, hogy tájékozódjon az ügyben, és ha kell, indítson vizsgálatot.

"Biztosak vagyunk benne, ez ismét olyan alaptalan vádaskodás a Medgyessy-kormánnyal kapcsolatban, amelyről a végén bebizonyosodik, hogy hírlapi kacsa" - jelentette ki Daróczi Dávid.

A szerdai kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva Budai Bernadett ezt annyival egészítette ki, hogy a kancelláriaminiszter a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) ellenőrzési főosztályának vezetőjét kérte fel az ügy áttekintésére, jövő pénteki határidővel.

A Magyar Nemzet szerdai cikke szerint "politikai ösztönzésre" egy magánnyomozó cég 2002 december 13-án javaslatot tett, hogy körülbelül fél évig tartó "szakértői felderítő-elemző" munkával "értékelhető eredményeket" tesz le a megrendelő asztalára az Orbán-kormány időszakának három meghatározó szereplője bűncselekménygyanús ügyleteiről.

A cég a napilap szerint három emberrel foglalkozott: Simicska Lajos volt APEH-elnökkel és környezetével, Kalmár Istvánnal, a Magyar Posta volt elnök-vezérigazgatójával és Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, illetve környezetével.

A cikkben olvasható, hogy a társaság munkatársai vállalták, "felderítési dokumentumokkal" igazolják "a közpénzek eltulajdonításával összefüggő bűncselekményeket", felkutatják a "szerzett jogosulatlan előnyök legkirívóbbikait".

Meghatározták az elkészítendő anyag formáját is: "a büntetőperbeli bizonyítás szabályai szerint, szisztematikusan elő lesznek készítve a jogalkalmazásra" - olvasható a Magyar Nemzetben.

Azokra a sajtóértesülésekre reagálva, amelyek szerint az említett detektívcég köthető az APEH egykori elnöke, Simicska Lajos informatikai tanácsadójához. Ezzel kapcsolatban Daróczi Dávid határozottan cáfolta, hogy bármilyen megbízást adott volna megfigyelésekre a kormány az illetőnek, G. Z.-nek vagy cégének. A kormányszóvivő megismételte: a férfivel sem a Gyurcsány- sem a Medgyessy-kormány nem kötött megbízást.

Az APEH egykori informatikai tanácsadója legutóbb februárban került a figyelem középpontjába, amikor kiderült: egyike azoknak a gyanúsítottaknak, akik a Nemzeti Nyomozó Iroda szerint 12,5 milliárd forintot követeltek Csányi Sándortól, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójától, Magyarország egyik leggazdagabb emberétől.

Az MTI korábbi értesülése szerint G. Z. 1999 áprilisa és 2000 októbere között dolgozott az APEH-nél. A tanácsadó feltehetően az adóhatóságnál letöltött adatokat használta fel a Csányi Sándorral szembeni zsaroláshoz. Botka: "felelőtlen műbalhé" a megfigyelési ügy

Felelőtlen politikai műbalhénak tartja Botka László szegedi szocialista polgármester azt, ami az önkormányzatok megfigyelése körül folyik. A politikus a Hír6 hírportál csongrádi kiadásának adott exkluzív interjút.

Botka szerint  meglehetősen életszerűtlen az, ha a kormány törvénytelen módon akarna megfigyelni önkormányzatokat, akkor azt azzal kezdi, hogy megküldi nekik az erről szóló határozatot. Márpedig - tette hozzá -  az "ügy" azzal kezdődött, hogy valamennyi megyei jogú város kapott egy határozatot, ami arról szól, hogy a kormány a nemzetbiztonsági törvény keretein belül, a védelem alá helyezett intézmények közé sorolta a nagyvárosi önkormányzatokat is.

A jogszabály úgy szól, hogy ezután a nemzetbiztonsági hivatal megkeresi az érintett önkormányzatokat és megállapodnak az együttműködés kereteiről. Ez elsősorban objektumvédelmet jelenthet, például az uniós fejlesztési források elköltése során - hangoztatta az interjúban Botka, aki úgy gondolja: egy átláthatóan, jól működő önkormányzatnak semmiféle félnivalója nincs; másrészről mindenképpen nagy könnyebbség és segítség az, ha az uniós források elköltésénél egy esetleges gyanús hátterű cég leinformálásában az erre hivatott szervezetek segítséget nyújtanak. A teljes interjú itt érhető el >>>>

(NOL)