Kelszang Gialtszen, aki hét évig volt a tibeti vallási vezető személyi titkára, a lehetséges legrosszabb forgatókönyvként  vázolta fel a kínai erőszak fokozódását, aláhúzva: reménye szerint  most lehetőség nyílna úgy megközelíteni a tibeti problémát, hogy az  megoldáshoz vezessen.

"Még ha a pekingi vezetés nem hajlandó is beismerni, a  zavargások riadalmat keltettek benne" - magyarázta. Rámutatott arra  is, hogy Kína számára ma sokkal fontosabb a nemzetközi közösség  véleménye, mint korábban, jóllehet a legtöbb kormány eddig beérte  konkrét politikai követeléseket nem tartalmazó nyilatkozatokkal.  Ebből a szempontból lényegesnek nevezte, hogy az Európai Unió  egységes álláspontot képviselve lépjen fel Pekinggel szemben.

A megbízott véleménye szerint a kínai vezetésből hiányzik a  kellő politikai akarat, hogy párbeszédet kezdjen a tibetiekkel,  ezért hajtogatja azt folyton, hogy a dalai láma a terület  elszakítására törekszik. "Készek vagyunk arra, hogy Kína része  maradjunk, ha valódi autonómiát biztosítanak számunkra" - szögezte  le.

Kelszang elismerte: minél tovább eredménytelen marad a dalai  láma szigorúan erőszakmentes, a tibeti probléma megoldására  mérsékelt politikai követeléseket támasztó irányvonala, annál inkább  elmélyül a száműzetésben élő tibetiek megosztottsága.  Nyugtalanítónak mondta, hogy a tibetiek körében egyre terjed az  őszinte elkeseredettség és a tehetetlenségérzet, s a dalai lámával  szembeni bírálat is egyre keserűbbé válik azok részéről, akik a  függetlenségben látják a kiutat.

Arra a kérdésre, hogyan készülnek a 72 éves dalai láma - aki  egyben az emigráns tibeti kormány feje - halála utáni időszakra,  Kelszang Gialtszen közölte, hogy megpróbálnak stabil demokratikus  intézményeket kiépíteni. Viták folynak arról, fennmaradjon-e  egyáltalán a dalai láma intézménye. Döntés azonban még nem született - tette hozzá.

(MTI)