A rendelet az állami tulajdonú Magyar Hivatalos Közlönykiadó "szükséges és igazolt költségeinek" kifizetését rendeli el a Cégközlöny kiadásával összefüggésben. A dokumentum az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) és a Közlönykiadó közt fennálló megállapodásra hivatkozik, az azonban nem derül ki belőle, milyen címen és mekkora "szükséges és igazolt" költség kiegyenlítéséről szól.

Egy faxüzenetből gyanítható, hogy a rendeletben hivatkozott megállapodás - amelynek alapján a kifizetéseket Takács Albert szakminiszter elrendelte - ugyanazon a napon, december 19-én született, mint a jogszabály. Elkészítését ugyanis december 18-án még írásban sürgette a tárca gazdasági főosztályvezető-helyettese.

Az igazságügyi tárcánál megtudtuk, a rendelet "egynapossága" jogtechnikai trükk, a benne elrendelt költségelszámolás így a mai napig hatályos. Hátterében pedig a Cégközlöny adatainak ingyenessé tétele - illetve az ezt 2008. január elsejétől elrendelő kormányhatározat - áll.

Takács Albert lapunknak elmondta: az "egynapos" rendelet a Közlönykiadó egy 200 millió forintos követelése kapcsán született. További részletekkel azonban nem tudott szolgálni, mondván, a rendelet előkészítését Gadó Gábor szakállamtitkár végezte.

Üzlet az államban

A vállalkozások cégadatainak feldolgozását és kezelését több mint egy évtizede egy magántulajdonú vállalkozás, a Microsec Kft. végzi. A társaság még a kilencvenes évek közepén került kapcsolatba az igazságügyi tárcával, amely közbeszerzés nélkül választotta ki az adatszolgáltatás technikai közvetítőjének. A cég 1997-ben és 2002-ben is sikeresen szerepelt a szaktárca meghívásos - azaz lényegében zártkörű - pályázatán. Mindkét esetben egyetlen érvényes ajánlat született - a Microsecé.

A Microsec beépült a rendszerbe, saját fejlesztésű szoftvere látja el a hivatalos szerveket a cégek adataival. Így a Közlönykiadó által kiadott Cégközlöny és az IRM cégadat-szolgáltatásának hátterében is ez a vállalkozás áll.

A Microsec a cégadatok januári ingyenessé tételekor elkerülte, hogy az új szolgáltatásért versenyeznie kelljen. Az ingyenes cégadat-szolgáltatást "az eddigi szerződések keretein belül", többletköltség felszámolása nélkül vállalta ugyanis. A Microsec így - Vanczák József ügyvezető korábbi nyilatkozata szerint - az ingyenes lekéréseket saját költségére teljesíti.

Az "egynapos" rendeletből ugyanakkor úgy tűnik: az ingyenes cégadat-szolgáltatás részeként szabadon hozzáférhetővé tett Cégközlöny kiadója, a Microsec és az IRM között "közvetítő" Közlönykiadó korántsem volt ennyire nagyvonalú. Az IRM-nél megerősítették, hogy az új szolgáltatás feltételeként az állami cég a múlt évben 200 millió forintos követeléssel lépett fel, a Cégközlöny kiadásához kapcsolódó korábbi költségeire hivatkozva.

A pénz útja

A követelés teljesítése első ránézésre nem jelentene többet, mint hogy a pénz az állam egyik zsebéből átkerül a másikba.

Az IRM és a Közlönykiadó között ugyanakkor van egy lényeges különbség: míg egy minisztérium gazdálkodása átlátható, szerződései nyilvánosak, egy részvénytársaság ügyleteit védi az üzleti titok. Beszerzéseit nem köteles a közbeszerzés szabályai szerint lefolytatni. Az ott kezelt állami forintok további útja tehát követhetetlen.

(A Közlönykiadónak nemhogy a gazdálkodásáról, még menedzsmentjéről sem találni adatokat a társaság honlapján, ami akár érthető is lehet annak fényében, hogy az állami vállalat vezérigazgatója máig az a Kodela László, aki a Kulcsár-féle brókerbotrány egyik gyanúsítottja. Egyebek mellett az állam megkárosításával vádolják.)

Felmerül tehát a kérdés: menynyi pénzhez is jut a Közlönykiadó az ingyenes cégadat-szolgáltatásért cserébe, és hol landolnak az állami vállalatnak juttatott adóforintok. Jut-e "kárpótláshoz" az adatszolgáltatást végző Microsec Kft.?

Az igazságügyi tárcától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Közlönykiadó által - a Cégközlöny költségeire - kért kétszázmillió forint kifizetését "még időben leállították". Az IRM szerint az "egynapos" rendelet éppen azt a célt szolgálta, hogy az ilyen jellegű követeléseket "kordában lehessen tartani", és a Közlönykiadó csak a valóban "szükséges és igazolt" költségek megtérítését követelhesse.

A Cégközlöny adatainak ingyenessé tétele címén - mondják a szaktárcánál - máig csupán hétmillió forintot fizettek ki az állami társaságnak szoftverfejlesztésre. A további kifizetéseket egy belső vizsgálatra hivatkozva egyelőre befagyasztották.

Azt, hogy a Közlönykiadó a neki már kifizetett szoftverfejlesztést mely cégtől rendelte meg - és ki lenne a végső címzettje a még ki nem fizetett követeléseknek - nem lehet tudni. Az azonban szakértők szerint nyilvánvaló, hogy az adatbázist kezelő Microsec közreműködése nélkül ezek a fejlesztések nagyrészt megoldhatatlanok lennének.

A Microsec ügyvezetője, Vanczák József mindenesetre lapunknak azt mondta: az idén szerződéses kapcsolatban állnak ugyan a Közlönykiadóval, új szerződésük alapján azonban még nem jutottak bevételhez.

Állami hátszél

A 200 milliós kifizetés leállítása, illetve az a tény, hogy a Közlönykiadó "szükséges és igazolt költségeinek" kifizetését a minisztérium felfüggesztette, jelzi, hogy a háttérben komoly kötélhúzás zajlik. Azt azonban csak találgatni lehet, kik fogják a két végén a kötelet. Nyilvánvalónak látszik, hogy a Microsec erős támogatókat tudhat maga mögött az állami oldalon. Enélkül aligha képzelhető el, hogy egy magánvállalkozás egy évtizeden át éljen ilyen jól és háborítatlanul egy állami üzletből.

A Microsec ugyanis jó ideje Magyarország egyik legnyereségesebb vállalkozása, profitja bevételeinek 30-40 százalékát is eléri évente. Üzleti kilátásai pedig időről időre tovább javultak különböző törvénymódosítások farvizén.

Miközben az igazságügyi tárcánál senki nem vitatja, hogy a Microsec a cégadat-szolgáltatásban monopolhelyzetet élvez, és ebből igen jól profitál, a magáncég favorizálásának nincs felelőse. Legfeljebb annyit tudhatunk, hogy a cégnek kedvező tavalyi törvénymódosítások éppúgy nem születhettek volna meg az igazságügyi tárca szakállamtitkára, Gadó Gábor nélkül, ahogy az említett "egynapos" rendelet sem.

Gadó lapunknak elmondta: a Microseckel kötött szerződések előkészítésében ő soha nem vett részt, nem rá tartozik tehát, miért nem pályáztatják meg a cégadat-szolgáltatást. Az általa felügyelt törvénymódosítások során pedig soha nem a Microsec érdekeit, hanem a régóta ismert fejlesztési irányokat tartják szem előtt.

A szakállamtitkárnak saját bevallása szerint arról sincs fogalma, hogy a Cégközlöny ingyenes kiadásában a Közlönykiadón keresztül szerepet kapott-e a Microsec, és ha igen, milyet. Ez utóbbi állítás azért meglepő, mert Gadó a Közlönykiadó által kiadott Cégközlöny főszerkesztője is egyben.

Draskovics Tibor új igazságügyi miniszterként mindenesetre egy hónapja elrendelte a Microseckel összefüggő - korábban már az Állami Számvevőszék által is kritizált - szerződések felülvizsgálatát. Amíg a vizsgálat tart, kifizetéseket a Közlönykiadó felé nem teljesítenek. A megjegyzésekből pedig arra lehet következtetni, hogy az új tárcavezető egy közbeszerzési eljárásban látná a megoldást.

Körforgalom a Microsec székháza előtt