Öntöttvas csipkecsodák néven rendezi meg az Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeuma legújabb kiállítását, mely április 24-től várja a látogatókat. A tárlaton a rendezők szerint a vasból készült műalkotások felveszik a versenyt az aranyból és ezüstből készült társaikkal is.
Öntöttvas csipkecsodák: Kiállítás az Öntödei Múzeumban
“Öntött vas csipkecsodák” címen nyílik kiállítás a napokban az OMM Öntödei Múzeumban, amelynek létezéséről alighanem mitsem tud a főváros apraja-nagyja.
A különleges tárlatot mindenkinek látnia kell, aki fogékony a művészi kidolgozású, szép tárgyak iránt. A öntöttvasból készített alkotások esztétikai élményben is felveszik a versenyt “nemesebb fémből” készült társaikkal.
A múzeum – ezzel az időszakos kiállítással – teremti meg a lehetőséget, hogy a nagyközönség egy kevésbé ismert, különleges világba is betekintést nyerhessen. A műtárgyakat – jórészt – a Korompay család magánygyűjteményéből válogatták, és a bemutatott alkotások a magyar és az európai vasöntés remekeinek tekinthetők.
A kiállított tárgyak között ott lesz: a Petőfi-mellszobor, a Czartorisky-váza, több mariazelli kegytárgy, a Napóleon-szobrocska, és láthatunk még díszkancsót, dohányzókészletet, tűpárnát és zsebórát is.
A tárlatot 2008. április 24-én Ráday Mihály nyitja meg, és a Lengyelné Kiss Katalin múzeumigazgató által rendezett válogatást Pusztai László - A magyar öntöttvasművesség című könyv írója - mutatja be a nagyközönségnek.
A kiállítás 2008. október 10-ig tekinthető meg az OMM Öntödei Múzeumában, hétfő kivételével, minden nap 9-17 óráig.
Cím: 1027 Budapest, Bem József u. 20., E-mail: ontode@omm.hu
A művészi vasöntés technológiai fogásai – hasonlóan az ipari öntvények gyártásához – hazánkba az ipari forradalommal együtt érkeztek. Európai finomöntödének tekinthetjük a Schönborn grófok tulajdonában lévő, Munkács környéki szelesti és frigyesfalvi öntödét. 1848-tól már önálló tervezésű modellekkel állt a nagyközönség elé. A Schossel András irányításával készült kisplasztikák, tálak, óratartók, és más használati tárgyak méltán tették híressé a magyar öntöttvas technológiát. A művészi öntöttvas virágkora a XIX. század fordulóján ért véget, de az igényes formázással készített, pontosan öntött dísztárgyak és használati eszközök egészen az 1940-es évek végéig helyt kaptak a polgári lakások íróasztalain és polcain.
Kétkarú gyertyatartó Hermes alakjáva, 1810-20 között öntötték a Porosz Királyi Öntödében, vagy Gleiwitzben
