Szilvásy György hangsúlyozta: nem történt tartalmi módosítás, ugyanakkor szerették volna, ha a napi jogi kérdésekkel nem foglalkozók számára is egyértelművé válik ez a kérdés. Kérdésre válaszolva kitért arra, a Nemzetbiztonsági Hivatal hamarosan egységes eljárási rendben, azonos kérdésekkel fordul a nemzetbiztonsági védelmi körbe került önkormányzatokhoz, hogy amennyiben hajlandóak rá, egyeztessenek az együttműködésről.

A titokminiszter bejelentette: nyitottak a kormányhatározat alapjául szolgáló nemzetbiztonsági törvény módosítására, ha az ellenzéknek problémája van egyes rendelkezéseivel vagy a garanciális elemekkel. Hangsúlyozta: a jelenlegi kormánykoalíció 1998 és 2002 között ellenzékben nem fogalmazott meg aggályokat a jogszabály miatt és kormány most is úgy gondolja, a törvény megfelelő biztosítékot ad arra, hogy politikai, pártpolitikai célokból senkit nem lehet megfigyelni, lehallgatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy várják az ellenzék javaslatait a módosításra.

Emlékeztetett arra, a nemzetbiztonsági törvény alapján jelölik ki a nemzetbiztonsági védelem alá tartozó intézmények, szervezetek, cégek körét, amelyhez évente kockázatelemzést végeznek. Ez nem ellenőrzés, nem lehallgatás, hanem segítségnyújtás, információcsere - hangozatta Szilvásy György.

A nemzetbiztonsági védelem gyakorlati eredményeiről a titokminiszter nem beszélhetett, de a legtipikusabb példaként említette azokat az eseteket, amikor kormányzati vagy önkormányzati döntéshozóra hivatkozva a saját érdekükben járnak közben gazdasági ügyekben. Az ilyen ügyeket szerinte nagyon hatékonyan akadályozta meg a Nemzetbiztonsági Hivatal az elmúlt években. Kérdésre válaszolva kiemelte: tudja, hogy nem történt nyílt vagy titkos információgyűjtés politikusok ellen. Kivétel ez alól a "C" típusú átvilágítás, de akkor erről az érintett is tud.

Arra a felvetésre, hogy a kormányhatározat módosításának időpontjával nem adott-e a kormány magas labdát a Fidesznek, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter azt mondta, nem gondolja így, hiszen egy évig készítették elő a változást, ennyi idő kellett a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, hogy el tudja látni ezt a plusz feladatot.

Nemzeti, önkormányzati és a kormányzati érdek is, hogy az uniós pénzeket átláthatóan, törvényesen és tisztességesen használják fel. Most érkezik kétezer milliárd forint az önkormányzati szférába, ez adja az aktualitást - közölte a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a jogszabály miatt, Szilvásy György megjegyezte: a kormány nyitott a szakmai szempontok figyelembevételére, de ha a nemzetbiztonsági törvénnyel 1995 óta nem volt alkotmányossági aggály, akkor valószínűleg most sem ez a probléma a jogszabállyal.

Fideszes lépések az önkormányzatok védelme ügyében

A Fidesz önkormányzatok nemzetbiztonsági védelme miatt a Fidesz vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, vagy az érintett önkormányzati vezetők panasszal élnek a nemzetbiztonsági bizottságnál, illetve a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternél. Erről Kósa Lajos és Demeter Ervin beszélt az ellenzéki párt elnökségi ülése után kedden.

Kósa Lajos kérdésre válaszolva elmondta, hogy az elnökségi ülésen két lehetőség vetődött fel, az egyik, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert szerintük az ügy súlyosan alkotmányellenes. A nemzetbiztonsági törvény ugyanis nem ad felhatalmazást a kormánynak arra, hogy a nemzetbiztonsági megfigyelést kiterjessze az önkormányzatokra, ahol választott képviselők ülnek.

A másik lehetőség, hogy a nemzetbiztonsági törvény szerint az érintettek - vagyis a polgármesterek, a fejlesztési tanácsok elnökei, a megyei közgyűlési elnökök - panaszeljárást kezdeményezhetnek a nemzetbiztonsági bizottságnál, illetve Szilvásy Györgynél, abban az esetben, ha a titkosszolgálatok működésében súlyos törvénytelenséget, vagy zavart észlelnek - tette hozzá a Fidesz alelnöke, aki szerint a két lehetőség közül az egyiket mindenképpen "meglépik".

Szilvásy György keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a miniszterelnök a kormánykabinet ülésén aláírta a nemzetbiztonsági védelemről szóló kormányhatározat módosítását, így egyértelműbb lesz, hogy az önkormányzati szférában nem kötelező ez az együttműködés.

Kósa Lajos erre reagálva azt mondta: a nemzetbiztonsági törvény egyáltalán nem ad lehetőséget az önkormányzatok megfigyelésére, sem önként, sem kötelezően. A törvénytelenségben nem tudunk együttműködni - tette hozzá a politikus, aki közölte: nincs tudomásuk arról, hogy a titkosszolgálatok emberei eddig megkerestek volna önkormányzatokat a védelemről szóló együttműködés ügyében. Ezzel a lépéssel azt üzeni a kormány, hogy mindent megtehet, amit akar, hatalma megtartása érdekében - fogalmazott a politikus, aki szerint megengedhetetlen és mélyen antidemokratikus az ügy.

Demeter Ervin hangsúlyozta: "kibújt a szög a zsákból", ezzel az üggyel beigazolódott, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalt politikai célokra kívánja felhasználni a kormány, amely a hatalom megtartása érdekében minden eszközt, így a titkosszolgálatokat is beveti.

Mindkét fideszes politikus hangsúlyozta, hogy 2008 márciusa előtt az önkormányzatokra nem terjedt ki a nemzetbiztonsági védelem, csak a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzatok hivatalaira. Szerintük Szilvásy Györgynek az az érvelése sem igaz, hogy az önkormányzatok megállapodás alapján kapnak nemzetbiztonsági védelmet, mert a kormányhatározat az önkormányzatokat a kötelezően megfigyelendő körbe utalja.

Kósa Lajos szerint az uniós pénzek elosztására való hivatkozás is "nevetséges érv", mert például a megyei fejlesztési tanács is bekerült a nemzetbiztonsági védelem alá, holott nem dönt semmiről, hiszen minden jogköre átkerült a regionális fejlesztési tanácshoz. Másrészt pedig ebből a logikából az következik, hogy akkor a kormány az uniós pénzekre pályázó állampolgárokat és vállalkozásokat is meg akarja majd figyelni - mondta.

Tóth Károly, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista alelnöke újságíróknak úgy reagált az ellenzéki politikusok nyilatkozatára: szerinte is megengedhetetlen, hogy az önkormányzatokat, vagy a határozatban felsorolt bármely más szervezetet folyamatosan megfigyeljék, lehallgassák. Hozzátette: a kormányhatározatban erről nincs is szó, nem megfigyelésről szól, hanem objektumvédelemről, amelyben akkor részesülnek az önkormányzatok, ha kérik. Hangsúlyozta: a határozat szerint a megállapodás megkötése a Nemzetbiztonsági Hivatal számára kötelezettség, a szervezetnek minden önkormányzatot meg kell keresnie, és fel kell ajánlania, hogy kössenek megállapodást objektumvédelemre.

A szocialista politikus elmondta: az objektumvédelem nem épületvédelmet jelent, vonatkozhat arra is, hogy egy közbeszerzési eljárásnál megvizsgálják, volt-e összejátszás a pályázók között.

MÖOSZ: kormányhatározat támadás az önkormányzatok ellen

 Azt mondta, a kormányhatározat alapján mindenki, aki uniós forrásért pályázik, számíthat arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal akár titkosszolgálati módszerekkel is megfigyelheti.

Az emberek elsősorban a régi beidegződések alapján félnek, saját életüket féltik, hiszen - tette hozzá - "a titkosszolgálatok nincsenek jó kezekben, ezt Laborc Sándor óta tudjuk". Az pedig, hogy Draskovics Tibor igazságügyi miniszter ellenjegyzése szükséges majd ahhoz, hogy ezeket a titkosszolgálati eszközöket igénybe vegyék, nem elfogadható - mondta. Ezért arra kérik a kormányt, vonja vissza a kormányhatározatot és szüntesse meg az önkormányzatok számára "méltatlan helyzetet".

Arra a kérdésre, fordulnak-e nemzetközi fórumhoz a történtek miatt, kijelentette: minden törvényes lehetőséget meg akarnak mozgatni, hogy "a példátlan és felháborító döntést a kormány visszavonja", ezért azt is megvizsgálják, "milyen jogi útra lehet terelni az ügyet".

A történtek előzménye, hogy Kósa Lajos és Demeter Ervin fideszes képviselők hétfőn interpellációt intéztek Szilvásy Györgyhöz, mert szerintük egy kormányhatározat módosítása lehetőséget ad az önkormányzatok és a politikai elit megfigyelésére. A miniszter a válasz érdekében múlt pénteken feloldotta a nemzetbiztonsági védelemről szóló kormányhatározat titkosítását.

Szilvásy György az interpellációra adott válaszában azt mondta, a nemzetbiztonsági védelem célja a megelőzés, a védett szervezet működésének megóvása a szervezett bűnözéstől, a terrorcselekményektől, a törvénytelen befolyásolástól. Felhívta a figyelmet arra: a nemzetbiztonsági védelem megállapodás alapján működik, és nem kötelező egyik hivatal, vagy szervezet számára sem. A kormánynak tudomásul kell vennie, ha egy önkormányzat nem él ezzel a lehetőséggel - mondta.

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfőn este - a hírműsor összefoglalója szerint - Demeter Ervin, az Orbán-kormány titokminisztere azt mondta, pontatlanul fogalmazott, amikor azt állította, hogy a Fidesz korábban nem tudott az ezt lehetővé tevő kormányrendeletről, amelyet még Horn Gyula kormánya hozott. Az Orbán-kormány is foglalkozott az önkormányzatok titkosszolgálati megfigyelésével - ismerte el a volt miniszter.

Laborc Sándor kinevezését a Nemzetbiztonsági Hivatal élére nem támogatta az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, az ellenzék azért támadta, mert kockázatosnak tartja az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán (vagyis a KGB-egyetemen) végző szakember kinevezését. (MTI)