Hozzátette: a felsőoktatás színvonala akkor fog emelkedni, ha az állami támogatások hallgatók közötti elosztásánál a hallgatók teljesítménye játszik meghatározó szerepet. Ilyen szemszögből vizsgálják majd meg a rektori konferencia javaslatát is - tette hozzá. Kiemelte: mivel az új konstrukciót 2010 után vezetnék be, ezért arról mindenképpen tárgyalni kívánnak az ellenzékkel is. "Törekedni fogunk arra, hogy a javaslat az ellenzék számára is elfogadható legyen" - mondta.

Szabó Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke azt mondta, hogy a rektori konferencia javaslata egy lehetőség. A részleteken múlik, hogy változtatások nélkül, vagy módosított formában tudják azt támogatni.

Működnek felsőoktatási rendszerek a világban, amelyek jó minőségű képzést nyújtanak, s vannak, amelyek tömegképzést biztosítanak. A hallgatók hozzájárulása nélkül tömegesen jó minőséget garantáló rendszer azonban nem működik sehol a világon, s egyre erősebb a gyanú, hogy ez nem is lehetséges - fejtette ki a kormánypárti politikus.

Szabó Zoltán azt mondta, hogy olyan ez, mint a Casco-biztosításnál az önrész. Ha van ilyen elem a biztosításban, akkor mégis jobban vigyáz az ember az autójára. A szocialista képviselők tárgyalási alapnak tekintik az MDF-javaslatát is, mely szerint a források az államilag támogatott hallgatói létszám csökkentésével is bővíthetők.

A Fidesz azon véleményéről, hogy rektori konferencia javaslata a költségtérítés szétterítését jelenti azokra is, akik eddig nem fizettek, úgy reagált: a dolog nyilvánvalóan arról szól, ha a betervezett összeg nem elég a hallgatók képzésére, és azt akarják, hogy az egyik felére kevesebb teher háruljon, "akkor a ma teher nélkül tanulókra valamivel több teher fog hárulni". Ez nem egy nagy felismerés az ellenzék részéről - jegyezte meg.

Ágh Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője az MTI-nek azt mondta: teljesen érthetetlen a helyzet. Nincs miről gondolkodni, az emberek döntöttek, világossá tették akaratukat: nem akarnak tandíjat.

Hozzátette: a mostani javaslatban a fizetési kötelezettség kiterjesztése is tandíjnak számít. A választópolgárok március 9-én azt is kifejezésre juttatták, hogy nem akarnak olyan felsőoktatási rendszert, amelyben a szülők pénztárcájának vastagsága dönti el, ki tanulhat tovább.

Ha életbe lépne a most kidolgozott javaslat, akkor csak azok merik majd felvételi kérelmüket beadni, akiknek szülei vállalni tudják például orvosi képzésben a félévente 1 millió 300 ezer forintos tandíjat, ha kikerülne gyermekük az állami képzésből. Ez a javaslat amellett, hogy bizonytalanságot szül a felsőoktatásban, kifejezetten a népszavazáson elutasított rendszert csempészi vissza - mondta a fideszes politikus. A Fidesz határozottan felszólítja a szocialista pártot: "ne ügyeskedjenek, ne mesterkedjenek"!

A Magyar Rektori Konferencia kedden Gyöngyösön, zárt ülésen tárgyal arról, milyen javaslatot tegyenek a hallgatók által fizetendő költségtérítésekre.

Az MTI birtokába került dokumentum szerint a hallgatóknak nem csak 15 százaléka kerülhetne át államilag finanszírozott képzésből költségtérítésesbe, s fordítva. Az adott év tanulmányi eredményétől függően évente határoznák meg, ki kap egy évre államilag finanszírozott státuszt és ki lesz költségtérítéses diák.

A rektori konferencia kezdeményezése alapján a hallgatók éves teljesítményük, illetve az első évben felvételi eredményük alapján fizetnének 2009-től költségtérítést. A rektorok javaslata szerint a hallgatókat (legalább) hat kategóriába sorolnák a fizetendő költségtérítés mértéke szerint.

(MTI)