Még nagyobb figyelmet fordítanak a sértettek érdekeinek képviseletére, az elkövetők pedig arra számíthatnak, hogy tettükért a különféle büntetések igen változatos kombinációjával sújthatják őket - kevésbé szakszerűen, de a lényeget illetően nagyjából így öszszegezhető az új büntető törvénykönyv (Btk.) általános részének koncepciója. Júliusig befejeződnek a szakmai viták, a tervezet az elképzelések szerint augusztusban a parlament asztalára kerül - mondta Gönczöl Katalin kriminológusprofesszor, az igazságügyi tárca szakállamtitkára. Ha az Országgyűlés rábólint, az új szabályok 2010 januárjában léphetnek hatályba.

A statisztikák szerint minden évben több mint kétszázezren válnak bűncselekmény áldozatává - a tényleges szám a látencia miatt ennek többszöröse is lehet -, és ők általában jogosan elégedetlenek az igazságszolgáltatás működésével - hangsúlyozta Gönczöl. Ennek egyik oka az, hogy az évente több mint százmilliárdos kárnak csak négy-hat százaléka térül meg. Ezért még nagyobb körben tennék lehetővé, hogy az elkövető büntetését enyhítsék, ha hajlandó erkölcsi és anyagi elégtételt adni. A személy elleni bűncselekmények egy részénél, a közlekedési és a vagyon elleni bűncselekményeknél tavaly nyitották meg az utat a mediáció előtt, ám ha a büntetési tétel felső határa meghaladja az öt évet, erre nincs mód. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy érdemes ezt a lehetőséget más, súlyosabb esetekre is kiterjeszteni.

A hatályos szabályozás alapján a jogos védelmi helyzetben elkövetett bűncselekmény - például testi sértés - miatt általában nem jár büntetés, ám aki a támadás elhárításához szükséges mértéket túllépi, mert túlságosan megijed például, akár börtönbe is kerülhet. A megtámadott érdekét szolgálja, hogy a javaslat szerint a jövőben a támadó viselné a kockázatot - utal egy másik változásra Gönczöl Katalin.

Változnának a szankciók is, de az egyik alapvető büntetési tétel a szabadságvesztés maradna. Legfeljebb az a kérdés, hogy mi történjék a tényleges életfogytig tartó ítélettel, ami a kodifikációs bizottság szerint alkotmányosan aggályos. Emellett felvetődik, hogy a börtönök nincsenek fölkészülve az idős elítéltek gondozására, akiket emiatt érdemes lehet szabadon engedni, és szükség esetén inkább a szociális ellátórendszerre bízni.

Újdonság lenne, hogy a törvénysértéseket a szabadságelvonással nem járó egyéb joghátrányok szinte tetszőleges keverékével torolhatnák meg. Ha például egy büntetlen előéletű gépkocsivezető személyi sérüléssel járó balesetet okoz, akkor a jövőben a felfüggesztett szabadságvesztés és a járművezetéstől eltiltás mellett pénzbüntetést is kaphat. Mód lesz arra is, hogy a testi sértés elkövetése miatt egy szintén büntetlen előéletű személlyel szemben - a közérdekű munka mellett - pénzbüntetést rójanak ki.

A jogalkotót nem humanitárius szempontok vezették - hangsúlyozta a szakállamtitkár -, hiszen a büntetések ilyen kombinációja súlyosabb hátrányt jelenthet, mint a szabadságvesztés. A cél inkább a börtönnépesség csökkentése, mert ma körülbelül 14 ezer embert tartanak fogva, és ez az államnak fejenként és naponta úgy nyolcezer forintba kerül. De az sem elhanyagolható, hogy akit bezárnak, elveszíti a kapcsolatát a külvilággal, és amikor szabadul, a reintegrációja újabb kockázattal jár. Gönczöl szerint ennél jobb megoldás, ha a tettes jelentős pénzbüntetést fizet, elégtételt nyújt a sértettnek, és hasznos munkát végez.

Az esetleg börtönpárti adófizető állampolgároknak érdemes elgondolkodniuk azon - mondta a szakállamtitkár -, hogy a pénzükből büntetés-végrehajtási intézeteket építsenek és üzemeltessenek, vagy költsék azt inkább más célra. Ha ugyanis a most formálódó Btk.-t elfogadják, a szabadságvesztésre ítéltek száma húsz százalékkal csökkenhet. Vagyis: megszűnhet a fegyintézetek túlzsúfoltsága.

Az alternatív büntetések végrehajtása legfeljebb ötödannyiba kerülne, mint az elzárás - emelte ki Gönczöl. Az pénzbe kerül ugyanis, hogy a szabadon hagyott elkövetők egy részét pártfogó felügyelet alá helyeznék. Emellett a jelenleg is meglévő közérdekű munka szélesítéseként bevezetnék a köz javára végzett ingyenmunkát, és ezzel együtt az intenzív pártfogó felügyelet intézményét. Ilyen munkát például annak kellene végeznie, aki a közösség javaiban okozott kárt, illetve akit feltételesen bocsátottak szabadon. Ezt a tevékenységet - ami a megrongált közterületek helyreállításától a kisegítő munkáig szinte bármi lehet - a pártfogók fokozottan ellenőriznék.

A fiatalkorúak önálló büntetőkódexét csak később, a gyermekvédelmi törvény módosításával összhangban készítik el, a fiatal felnőttekre - a 18 és 21 év közötti korosztályra - vonatkozóan azonban terveznek néhány változást. Gönczöl elmondta, hogy esetükben az ügyész a jelenleginél szélesebb körben alkalmazhatná a vádemelés elhalasztását, ami azt jelentené, hogy ha az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait betartja és nem követ el újabb törvénysértést, nem kerülne börtönbe. Emellett kisebb súlyú bűncselekmények esetén a fiatal felnőttet is javítóintézetbe lehetne csukni.

Csak az átadás előtt üres a körlet az új tiszalöki börtönben