Ismét "megfigyelési ügytől" volt hangos a T. Ház. A szocialisták szerint azonban ez sem az, ahogyan az 1998-as sem bizonyult annak. A Fidesz szerint a kisebbségi kormányzásra készülő Gyurcsány Ferenc a hatalom megtartása érdekében már mindenkit zsarolni akar.
Védett vagy ellenőrzött önkormányzatok
Össztüzet zúdított a Fidesz a tegnapi parlamenti ülésen Szilvásy György titokminiszterre a nemzetbiztonsági védelemről szóló kormányhatározat miatt. E szerint ugyanis az igazságügyi miniszter jóváhagyásával (eddig bírói engedély kellett ehhez) lehetővé vált az önkormányzatok működésének titkosszolgálati eszközökkel való megfigyelése. Erről a változásról a kormányzat értesítette a megyei és helyi önkormányzatok vezetését. A Fidesz szerint indokolatlan és törvénytelen intézkedésről van szó.
Kósa Lajos, debreceni polgármester, továbbá Demeter Ervin volt titkosszolgálati miniszter és más fideszes képviselők is arra szólították fel a kormány képviselőit a parlamentben, hogy kérjenek elnézést és vonják vissza az intézkedést. - Törvénytelen, alantas szándékú, indokolhatatlan és lehetővé teszi a teljes magyar politikai gárda lehallgatását és megfigyelését - hangoztatta tegnap Kósa Lajos, amikor Szilvásy Györgyöt interpellálta.
A titkosszolgálati miniszter visszautasította és rágalomnak nevezte, hogy politikusok megfigyelésére használnák a szolgálatokat. Szilvásy György hozzátette: nem tételezik fel, hogy a különböző kormányok idején törvénytelen célokra használták volna fel ezeket a szervezeteket, hiszen eddig is ugyanezek a szabályok voltak hatályosak. A nemzetbiztonsági védelem célja egyébként a megelőzés, közös érdek ugyanis az uniós fejlesztési források (közel ezermilliárd forint) megóvása. Szilvásy külön szólt arról, hogy az objektumvédelem egy felajánlott lehetőség, és nem is kötelező, az érintetteknek megállapodást kell kötniük az együttműködés részletes szabályairól.
Kósa Lajos szerint viszont nem felel meg a valóságnak, amit Szilvásy mondott, mert az NBH akkor is köteles ellátni a határozatban foglalt védelmi feladatot, ha nincs ilyen megállapodás. A debreceni polgármester emlékeztetett arra, hogy ezt megelőzően az "önkormányzatok hivatalai" kitétel szerepelt a határozatokban, a mostani módosításban viszont az "önkormányzatok" szerepelnek, ebbe pedig szerinte beletartoznak a politikusok is. A fideszes képviselő elutasította az interpellációra adott választ, az Országgyűlés viszont 196 igen szavazattal, 162 ellenében elfogadta azt. (Az MSZP-s képviselők mellett a szabad demokraták is igen gombot nyomtak.)
Kósa Lajos után Demeter Ervin interpellálta Szilvásy Györgyöt "Érted jöttünk elvtárs, nem ellened!" címmel. Lényegében megismételte a vádakat, ahogy a miniszter is változatlan hevességgel utasította vissza azokat.
Az interpellációkat követően a fideszes politikusok sajtótájékoztatót tartottak. - Ennél nincs lejjebb - fogalmazott Kósa Lajos, aki azt is hozzátette: Gyurcsány Ferenc már nemcsak az ellenzéket akarja zsarolni, hanem mindenkit, hogy így mentse meg saját hatalmát. Nem félünk, hiába tudom, hogy már az én telefonomat is lehallgatják Draskovics Tibor igazságügyi miniszter engedélyével - jegyezte meg a Fidesz alelnöke, aki arra a kérdésre, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak-e a határozat miatt, azt közölte: ma ül össze a Fidesz elnöksége, és megvizsgálja a lehetőségeket.
Botka László, Szeged szocialista polgármestere viszont a Népszabadság kérdésére azt mondta: az ellenzék összekeveri az ellenőrzést a védelemmel. Ráadásul jelen esetben partnerségi együttműködésről van szó. - Nehéz elképzelni, hogy ha valaki bűnös szándék által vezérelve megfigyelni kíván egy önkormányzatot vagy annak vezetőjét, akkor előre kipostázza neki az erről szóló értesítést - tette hozzá Botka László. Hasonlóképp nyilatkozott lapunknak Tittman János, Dorog MSZP-s polgármestere, parlamenti képviselője is. Úgy fogalmazott: bizonyos szervezeteknek szükségük van védelemre, ezért támogatja a kormányzati intézkedést.
A fideszes lista
Az Orbán-kormány első évében Vidus Tibor NBH-főigazgató kérdésére válaszolva Bártfai Béla, a MeH közigazgatási államtitkára részletes listát küldött azokról az országos hatáskörű központi közigazgatási szervekről, amelyek nemzetbiztonsági védelem, azaz ellenőrzés alá esnek. (A választ már az új főigazgató, Dobokai Gábor kapta meg.) Ebben az 1998. november 16-án kelt iratban részletesen közlik azon nem kormányzati központi állami szerveket is, amelyek szintén a rendelkezés hatálya alá esnek. Így az Országgyűlés Hivatalát, az Alkotmánybíróság Hivatalát, a Köztársasági Elnöki Hivatalt és az Országgyűlési Biztosok Hivatalát, továbbá az ORTT irodáját, a Történeti Hivatalt, vagy épp a Magyar Tudományos Akadémia irodáját. Ami a mostani vita szempontjából érdekes, hogy a listán az ÁSZ, a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Legfőbb Ügyészség (és megyei szervei) a "hivatal" megnevezés nélkül szerepelnek. Vagyis a mostani fideszes érvelés nyomán az Orbán-kormány idején a bírákat, ügyészeket és az ÁSZ vezetőit, dolgozóit is védelem, azaz megfigyelés alatt tarthatták.
A titokminiszter dossziéja
