Az 52 éves liberális-konzervatív kormányfő - budapesti látogatása előtt a Népszabadságnak nyilatkozva - kicsit már anekdotaszerűen idézte fel, hogy a szovjet piac összeomlása milyen radikális változásokra, s milyen gyors modernizációra késztette országát.

- Rádöbbentünk, kevés európai szinten a legjobbnak lennünk, globálisan kell versenyeznünk. A Finnországhoz hasonló adottságú államoknak, így Magyarországnak is azon pár ágazatra kell koncentrálnia, amelyekben világszínvonalú termékekkel és szolgáltatásokkal képes kínálni - fejtegette, miközben az oktatás, az innováció, a kutatás-fejlesztés fontosságát hangoztatta.

A kilencvenes évek elejének mély recessziójából kilábalni persze nem ment karikacsapás módjára. A fájdalmas reformokért Vanhanen pártja, a Centrumpárt drágán, az 1995-ös választások elvesztésével fizetett. - A reformokat azonban végig kell vinni, később ugyanis még többe kerülnek. A globalizációtól félni nagy hiba, a globális piacok megnyílása rengeteg lehetőséget teremt - fogalmazott a pozitív gondolkodást hangsúlyozó, újságíróból lett politikus.

A finn talpra álláshoz persze széleskörű politikai konszenzus is szükséges volt. Miközben számos szektortól elvontak pénzeket, a közegészségügyet és az oktatást a "nagy nyirbálásban" igyekeztek megkímélni, illetve minél többet költeni kutatásra-fejlesztésre. A kormányfői posztot 2003 júniusa óta betöltő Vanhanen kitart az ingyenes és magas színvonalú közegészségügy mellett, amelyben az intézményeket fenntartó önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, hogy igénybe veszik-e magáncégek szolgáltatásait. Az általános iskolától a doktori tézisig ingyenes közoktatás szintén állampolgári jogon, mindenkinek jár. A miniszterelnök szerint a pedagógusok társadalmi megbecsülése is komoly szerepet játszik abban, hogy az 5,3 millió lakosú Finnország a PISA-felmérések csúcsán áll.

Energiaügyekben a finn parlamentbe először 1991-ben beválasztott Vanhanen nem tagadja pálfordulását. Míg korábban ellenezte újabb atomerőművek létesítését, a klímaváltozás miatt ma már támogatja az ötödik finn nukleáris reaktor építését. Az energiaéhség csillapítására azonban az atomot - sem hazájában, sem globálisan - nem tekinti csodaszernek. Inkább a bioenergia, a megújítható energiaforrások fejlesztését, a legkülönbözőbb beszerzési útvonalak kiépítését pártolja. A diverzifikált energia-import kulcskérdés az acél-, és papíripar, a fafeldolgozás következtében energia-intenzív nemzetgazdaság számára. Ráadásul, a finnek jólétük egyik szimbólumának tartják, hogy a nagy hűtőszekrények és a szaunák miatt az egy lakosra jutó villamos áram-felhasználásban a világ élbolyába tartoznak.

Az EU további bővítését támogató Vanhanen szerint minden tagjelölt esetében az "egyenlő feltételek, egyenlő elbírálás" elvét kell alkalmazni. Ez ugyanúgy érvényes a Nyugat-Balkán államaira, mint az Európa szomszédságában stabilizáló szerepet betöltő Törökországra. Óriási tévedésnek nevezte Törökországot a mai állapotában uniós tagként górcső alá venni. Inkább távlatosan kellene gondolkodni, s azt nézni, milyen lesz az uniós tagság feltételeit már teljesítő eurázsiai ország, amelynek gyorsan fejlődő gazdasága és fiatal lakossága fellendülést hozhat Európa számára.

Matti Vanhaanen