Soros megváltoztatná a befektetési környezetet
Az üzletember erről a CEU-ban megnyílt Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Központ (3CSEP) megnyitóján beszélt Budapesten.
Soros szerint olyan gazdasági környezet kialakítására van szükség, ahol az egyéni üzleti érdekek nem tudnak felülkerekedni a közérdekeken.
A privátszféra általában megpróbálja a jó célok mentén kialakított jogszabályok kibúvóit kihasználni, és így végül sokszor közérdekeket sértő fejlesztések valósulnak meg - mutatott rá.
Ellenpéldaként saját befektetéseit említette, amelyekre dupla szempontrendszer érvényes a közérdekek figyelembevétele érdekében. Természetesen az üzletnek nyereséggel is kell kecsegtetnie, ám ugyanakkor az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkenését is elő kell segítenie - közölte.
Utalt arra, hogy a klímaváltozás szempontjából döntően fontos energetikában 2030-ig a világon összesen 20 trillió dollár értékben várhatók befektetések. Nem mindegy, hogy ez az összeg hagyományos infrastruktúrák létesítésére, vagy szén-dioxid-kibocsátásban szegény, azaz alacsony karbonintenzitású projektekre jut.
Soros szerint az emberi civilizáció halálra van ítélve, ha az Amerikai Egyesült Államok, Kína, és más nagyhatalmak továbbra is szénerőművek építésében látják a jövőt.
Az üzletember a megoldás kulcsát abban látja, ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül megfelelően beárazni. Ez ugyanis a magas karbonintenzitású technológiákat versenyhátrányba hozza a "tiszta" létesítményekkel szemben.
A már több szinten működő emissziókereskedelmi rendszerek akkor segíthetik elő a kívánt folyamatot, ha egy egységes, globális karbonpiac jön létre, azaz ha a világ minden pontján ugyanakkora gazdasági terhet jelent egy "klímaterhelő" beruházás kivitelezése.
Az emissziókereskedelemnél egyszerűbb megoldás lenne a karbonadó bevezetése, ám az adótól az emberek idegenkednek, a politikusoknak pedig figyelembe kell venniük a népakaratot - tette hozzá.
Bokros Lajos, a CEU közgazdász professzora pesszimistán ítélte meg a helyzetet, ugyanis szerinte nem csak a jogszabályi kibúvók keresése miatt mennek rossz irányba a folyamatok, hanem több esetben maguk a jogszabályok szolgálnak rossz célokat.
Példaként a bioüzemanyagok terjedését elősegítő támogatási rendszereket említette. A bioüzemanyagok haszna nem csak egyszerűen kérdéses klímavédelmi szempontból, hanem társadalmi, gazdasági, és környezeti szempontból kifejezetten káros. Utalt arra, hogy a bioüzemanyagokhoz szükséges alapanyag-termelés élelmiszerhiányt okoz, drága, és erdőirtással jár.
A volt pénzügyminiszter szerint az elkövetkező 5-20 év még úgy fog eltelni, hogy valóban jó irányba ható, érdemi szabályozási megoldásokat nem sikerül találni.
Ürge-Vorsatz Diána, a CEU környezettudomány és környezetpolitikai tanszékének professzora elmondta: a CEU keretein belül létesült 3CSEP intézményben posztgraduális képzés, kutatómunka folyik majd, amellyel a központ nemzeti és nemzetközi szinten is befolyásolni kívánja a klímapolitikát.
(MTI)
