A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter erről a nemzetbiztonsági bizottság ülésének nyilvános részében beszélt, amelyen a fideszes és kereszténydemokrata képviselők nem vettek részt.

Szilvásy aggályosnak tartotta a titkosítás feloldását, de szerinte, miután a fideszes képviselők a nemzeti érdekekkel ellentétesen információkat adtak ki a dokumentumról, nem volt más választása a bizalom visszaállítása érdekében.

A történtek előzménye, hogy Kósa Lajos és Demeter Ervin fideszes képviselők interpellációt intéztek hozzá, mert szerintük egy kormányhatározat módosítása lehetőséget ad az önkormányzatok és a politikai elit megfigyelésére. Az interpellációk hétfőn hangzanak el a parlamentben.

A titokminiszter tájékoztatása szerint a kormányhatározat 1998 április 1-én lépett hatályba, 2004-ig az önkormányzatok is benne voltak a nemzetbiztonsági védelmi körben, de egy módosítással az ügyészségek és a bíróságok kerültek a helyükre.
 
Elmondása szerint, minden évben kockázatelemzést végeznek a kihívások és ezzel párhuzamosan a nemzetbiztonság kapacitását figyelembe véve. Ennek eredményeként kerültek vissza az önkormányzatok, a kerületek, a megyei közgyűlések az objektumvédelmi körbe, mivel a 3000 milliárd forintnyi uniós támogatásból 2000 milliárdot ebben a szférában költenek el - közölte.

Szilvásy felhívta a figyelmet arra: a nemzetbiztonsági védelem semmilyen többletjogosítványt vagy felhatalmazást nem ad, célja a segítségnyújtás, hogy időben észleljék a törvénytelenség szándékát.

(MTI)