- A kormány azért segít a fővárosnak, hogy a BKV ne kerüljön adósságspirálba - nyilatkozta az MTI-nek Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár és Demszky Gábor főpolgármester szombaton a Pénzügyminisztériumban tartott megbeszélés után. A főváros azonban már korábban levélben - és a megbeszélésen is - azt javasolta a kormánynak, hogy az infláció mértékével visszamenőlegesen emelje meg az állami normatív támogatást - az idén ez 32,198 milliárd forint lesz -, s akkor Budapest is emelni tudna a 9,71 milliárd forintos tőkepótló juttatáson. Keller azonban közölte, hogy a konvergenciaprogramba nem fér bele a BKV-nak nyújtott normatív támogatás növelése. A főváros és a kormány képviselői a szombati tárgyaláson megállapították, hogy sem a költségvetésben, sem a fővárosi büdzsében nincs elegendő forrás a BKV kisegítésére, ezért a társaságot a fővárosi vagyontárgyak értékesítéséből kell rövid távon konszolidálni.

A fővárosnak tehát számba kell vennie eladható ingatlanait, s abból pótolni a szükséges kiadásokhoz, például a buszvásárláshoz kellő összeget. Demszky Gábor szerint a BKV-nak legalább 5-6 milliárd forintra volna szüksége a műszaki színvonal fenntartásához és ugyanannyi a fejlesztésekre. Keller és Demszky is hangsúlyozta, a BKV nincs likviditási válságban, hiszen a fizetési kötelezettségeit képes teljesíteni.

A BKV azonban mostanra úgy 80 milliárd forintos hitelt halmozott fel, ennek "eltüntetésére" a szombati tárgyaláson sem született megoldás. Az azonban biztos, hogy a főváros egyedül nem tudja konszolidálni a cég adósságát, márpedig az előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz - hangoztatta Demszky Gábor az elmúlt hetekben többször is. Városvezetők szerint a legnagyobb probléma az, hogy a kormány a budapestiek személyi jövedelemadójának csaknem 99 százalékát elvonja, így nincs olyan forrás, amelyből a város biztonsággal, s rendszeresen támogathatná a BKV-t.

Információink szerint a lehetséges megoldások között az utóbbi napokban az is felmerült, hogy a BKV finanszírozásába vonják be az agglomerációs településeket. Erre azonban korábban is voltak próbálkozások - a BKV több alkalommal is kezdeményezte ezt -, ám az érintett települések minden eddigi kísérletet visszavertek.

- A szándék örvendetes, de ha az eredmény csak "ennyi", akkor ez nem sok mindenre elég, a szakszervezetek nem ezt kérték - nyilatkozta lapunknak Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnökhelyettese. Csak erre az évre legalább 18 milliárd forint kellene. Az érdekképviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a BKV-dolgozók nemcsak a finanszírozás biztosításáért, hanem a járatritkítások visszavonásáért is harcolnak, ezért is sztrájkoltak. Erről azonban most szót sem ejtenek a döntéshozók, pedig a szakszervezet ezt a célt sem vette le napirendjéről - jegyezte meg Gulyás.

Az eseményekhez tartozik, hogy a napokban már Pécs polgármestere is bejelentette az állami támogatásra vonatkozó igényét. - A jelenleginél több állami támogatás járna a vidéki nagyvárosok tömegközlekedési cégeinek - közölte Tasnádi Péter, aki megérti, ha a főváros több állami támogatást kér a BKV-nak, ám Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged és Pécs önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési cégei még a BKV-nál is nehezebb helyzetben vannak. Jelenleg a Pécsi Közlekedési Zrt. működési költségeinek 27 százalékát fedezi az állam, a BKV költségeiből 44 százalékot vállal magára a büdzsé. Ezt a különbségtételt - miként azt Ungár Tamás, pécsi tudósítónk jelentette - Pécs polgármestere igazságtalannak ítéli.

Az M1-es autópályán lévő traffipaxok helyét tartalmazó lista Demszky Gábor kocsijában. A főpolgármestert szabálytalan parkolásért bírságolták meg, amíg a PM épületében egyeztetett