Hacsak valami csoda nem történik, hazánk a napokban kezdeményezi, hogy az Európai Unió vonja meg Szlovákiától a Tokaji márkanév használatának a jogát. A két ország ugyanis nem tudott megegyezni a szlovákiai termőterület pontos lehatárolásában, emiatt a közös borvidék létrehozásának ügye is zátonyra futhat.

Az ügy előzményei 2004-ig nyúlnak vissza. Németh Imre magyar és Simon Zsolt szlovák földművelésügyi miniszter akkor állapodott meg arról, hogy egységessé teszik a tokaji borvidéket. Szlovákia a dokumentumban vállalta, hogy a Tokaji név használatának jogáért cserébe meghozzák a szükséges törvényeket, valamint létrehozzák az ellenőrzésre hivatott szervezeteket. A szlovák tokaji borvidék területét 565,2 hektárban állapították meg. Az EU a megállapodás hatására megelőlegezte a bizalmat Szlovákiának, és engedélyezte számukra a Tokaji név használatát. Csakhogy a vállalások végrehajtása nagyon lassan haladt. Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szóvivője tudósítónknak azt mondta: az újonnan megalakult, Robert Fico vezette szlovák kormány a tárgyalások felújítását kérte, mert az előző kabinet által kötött egyezséget nem ismerték el. A párbeszéd kezdeményezését hazánk elfogadta.

Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a márka- és eredetvédelem érdekében az utóbbi években számos törvényt hozott meg Szlovákia. Hiányzik azonban a magyar hegyközség határon túli megfelelője, ezzel együtt azok a szabályozások, valamint a speciális termékekre vonatkozó leírások, amelyeket nálunk a szervezet rendtartásába foglaltak. Szlovákiában nincs megoldva a helyi technológiai és minőségi ellenőrzés sem. Mindezt Magyarországon úgy képzelték, hogy ha sikerül harmonizálni a törvényeket és a szabályozást, akkor határon túli szakemberek bevonásával egységesen tudták volna kezelni a borvidéket.

A tárgyalások azonban megakadtak a szlovák területi lehatároláson. A trianoni határok létrehozása előtt született utolsó, 1908-as bortörvényben foglaltak szerint ugyanis a tokaji borvidékhez három olyan település tartozott, amelyek a mai Szlovákia területén találhatók: Szlovákújhely, Szőlőske és Kistoronya öszszesen 174 hektárnyi szőlőterülettel. Magyarországon úgy tartják, már a múlt század elején meghozott törvénybe sem kerültek volna bele ezek a területek, ha nincs arrafelé birtokuk az Osztrák-Magyar Monarchia politikájában nagy súllyal szereplő Andrássyaknak. A hagyomány szerint ugyanis a tokaji borvidék "sátortól sátorig", vagyis az abaújszántói sátor alakú hegytől a sátoraljaújhelyi Sátor-hegyig tart. Ebbe huszonhét település első és másodosztályú szőlőkatasztere tartozik - mintegy 5200 hektár termőterülettel. A Szőlőske és Kistoronya környéki hegyeknek a szakemberek szerint már más a talaja, és az aszúszemek képződéséhez szükséges mikroklíma sem tökéletes. 1959 áprilisában a már említett három települést az akkori szlovák kormány további négy faluval - Nagytoronya, Csörgő, Nagybári, Csarnahó - egészítette ki, a szőlőterület nagyságát pedig 908 hektárra emelte. A szlovák tárgyalópartnerek a magyar delegációval folytatott megbeszélések során csakis ezt tartották elfogadhatónak.

Marcinkó Ferenc - aki maga is részt vett a tárgyalásokon - azt mondja, hogy hazánk elfogadta volna a korábbi 565,2 hektáros elképzelést. Egy másik, a magyar delegáció által előterjesztett kompromisszumos javaslat szerint pedig a történelmi három települést kiegészítették volna Nagytoronyával, ezzel együtt a területet nem hektárban, hanem a hazai gyakorlat szerint a falvakhoz tatozó első és másodosztályú szőlőkataszterben mérték volna. Ez becslések szerint mintegy négyszáz hektárt jelentett volna.

Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a tárgyaló felek ez utóbbi megoldást elfogadhatónak tartják. A múlt hét elején Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter már azzal a szándékkal utazott Pozsonyba szlovák kollégájához, hogy az ügyben szóbeli megállapodás születik. Csakhogy Zdenka Kramplová szlovák miniszter újból felvetetette a 908 hektár elismertetését, amit Gráf József visszautasított. Dékány András érdeklődésünkre közölte: a szlovák agrártárca utolsó időpontként ma délig kért lehetőséget, hogy végleges álláspontját közölje a magyar szakminisztériummal. Ezt múlt héten csütörtökön megelőzte egy termelői tárgyalás, ami nem vezetett eredményre, vagyis előreláthatólag a ma délre várható válasz sem olyan lesz, ami elfogadható Magyarország számára. Így az agrártárca a korábbi - az EU által is jóváhagyott - megállapodásra hivatkozva megindítja azt az eljárást, amelyben kéri az uniótól, hogy vonják meg Szlovákiától a Tokaji név használatának a jogát. A Tokaji márkanév, valamint annak minden származtatott formája a földrajzi eredetvédelem okán Magyarországot illeti. Emiatt kellett befejeznie Olaszországnak a Tocai, valamint Franciaországnak a Tokay elnevezésű borok előállítását is.

Marcinkó Ferenc úgy véli, hogy a szlovák termelők nem a jövőt, hanem pillanatnyi érdekeiket tartották szem előtt, amikor visszautasították a kompromisszumos javaslatokat. Azt mondták: csupán termékeik öt százalékát értékesítik külföldön, így nincs szükségük a Tokaji névre, és jó nekik az eddig használt Tokajsky és Tokajské elnevezés is a forgalmazáshoz. A hegyközségi elnök szerint azonban ez nem lehetséges, mert az említett márkanevek is a Tokaji származtatott formái, tehát az EU által hozott rendelkezés alapján - ha más megegyezés nem születik - meg kell szüntetni az elnevezést. Marcinkó úgy véli, ez komoly sokkot okoz majd a határon túli termelőknek. Meglátása szerint a szlovák gazdák és bortermelők jobban jártak volna, ha sikerül egységesíteni a borvidéket, mert a közeljövőben valószínűleg nagymértékű külföldi tőke áramlott volna a szlovákiai területre. Ott ugyanis még lehet nagyobb, összefüggő szőlőterületeket olcsón vásárolni, ami Magyarországon már elképzelhetetlen.

A történtek ellenére a kapcsolat továbbra is megmarad, bár a tokaji hegyközség várhatóan - a hamisítások megelőzésére - a jelenleginél is szigorúbban kezeli majd a Szlovákiába irányuló szőlőkivitel feltételeit. Szlovák kérésre a magyarországi tokaji borvidék szakemberei továbbra is segíteni fogják a határon túli borászatoknak a minőség javítása érdekében tett törekvéseit. A hegyközség elnöke szerint - bár erről még döntés nem született - később, körülbelül tíz év múlva újra lehet kezdeni a tárgyalásokat. Az EU által előírt termékleírást a borokról azonban - úgy tűnik - önállóan készíti el a magyarországi tokaji borvidék, amelynek leadását 2009 második felére tervezik.

Szlovák tokaji borok egy határon túli pincében - Mi maradhat a címkén?