Két év alatt két miniszter. A kormányalakításkor Kiss Péternek jutott a munkaügyi tárca, ő azonban tavaly átigazolt a kancelláriára. Utóda - ugyancsak bársonyszéket cserélve - Lamperth Mónika lett. Jószerével több említésre méltó nem is történt ezen a területen a kormány eddigi két éve alatt.

Pedig a foglalkoztatáspolitikai program nagy ívű terveket vázolt: egyfelől növekvő foglalkoztatást, több és jobb munkahelyet, ösztönzést az elhelyezkedésre, másfelől segítséget a fejleszteni kívánó cégeknek, intézményeknek, hogy találjanak megfelelően képzett, felkészült munkaerőt. A foglalkoztatást bővítő támogatások valóban nem csak az ígéretek szintjén jelentek meg: a Start Plusz és a Start Extra bevezetésével tovább mérsékelték azoknak a munkáltatóknak a terheit, akik a legnehezebb helyzetben lévőket - a pályakezdőket, a kisgyermekük gondozása után vagy tartós munkanélküliségből visszatérőket, az ötven évnél idősebb és a legelmaradottabb településeken élő állástalanokat - alkalmazzák.

Mindez azonban nem hozta meg a várt eredményt, kiderült, hogy a Start-kártya kiváltása önmagában még nem teremt munkahelyet. Szakértők szerint rontja a hazai foglalkoztatási helyzetet, hogy bizonyos szakmákban hiány van jól képzett szakmunkásból, s továbbra sem működik megfelelően a felnőttek munkaerő-piaci, a kereslethez igazodó képzése sem.

Örökzöld téma a feketegazdaság felszámolása. A munkaügyi főfelügyelőség megerősítése eddig nem hozott érzékelhető változást, még akkor sem, ha a járulékbevételek jelentős növekedést mutatnak, többet, mint amennyit az átlagos bérfejlesztés indokolna. Szakértők ezt azzal a pénzügyi szabályváltozással magyarázzák, hogy a legtöbb munkáltatónak a minimálbér kétszerese után kell megfizetnie a járulékot. Nem jelentek meg ugyanis tömegesen új munkavállalók a foglalkoztatottak között. A Világbank legfrissebb tanulmánya is arra a megállapításra jut, hogy a magyar nemzetgazdaság 15-25 százalékát a fekete- és szürkegazdaság teszi ki, ezért olyan megoldásokat javasol az adórendszerben, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy a fehérgazdaságot válasszák.

A kormányprogramban szerepel ugyan, azonban az Országos Érdekegyeztető Tanácsban egyelőre elhalasztották a munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatát. A kormány elképzelései szerint pedig a munkavégzésre, munkafeltételekre, megállapodásokra vonatkozó szabályok átalakításával bővíteni lehetne a legális foglalkoztatást, biztosítani a munkavállalók szociális és egészségi védelmét, a rugalmas foglalkoztatás kereteit. (Ez utóbbiról ugyan a szakszervezetek úgy vélik: nincs baj vele.) Idetartozik, hogy másfél évtized után végre megszületett az érdekegyeztetésről szóló törvény, azzal kapcsolatban azonban alkotmányossági aggályai vannak az államfőnek, ezért azt az Alkotmánybíróság elé utalta.

Azt egyébként, hogy a munka világában nem sok minden történt, szemlélteti a miniszterelnök napokban írt blogbejegyzése is, amelyben Gyurcsány Ferenc 14 pontban foglalja össze a kormányzás eredményeit. Ezek között azonban mindössze egy a foglalkoztatással kapcsolatos intézkedést, a Start-kártyák bevezetését említi meg.

A közigazgatás modernizálása is késik. A teljességhez tartozik ugyanakkor, hogy az államapparátus csökkentésére vonatkozó ígéret teljesült (komolyabb botrányok nélkül sikerült leépíteni az apparátust), kevesebb a minisztérium, s összevonták az országos hatáskörű szervezeteket is. Az önkormányzatok feladat- és hatásköreit illetően ugyanakkor semmiféle érdemi felülvizsgálat nem történt - így természetesen érdemi változás sem. Az önkormányzatok kistérségi társulásai működnek, viszont - mivel alkotmányellenesnek bizonyult - nem sikerült a regionális közigazgatási hivatalok felállítása. Nem került sor a megyeit felváltó regionális közgyűlések megválasztására sem - az ellenzék ellenállása miatt érdemi tárgyalásig se jutott az ügy a parlamentben. Álláspontjuk szerint ugyanis, ha a szükséges kétharmados törvényt megszavazzák, csorbul az önkormányzatiság.