Big Brother a munkahelyeken
A hamburgi hetilap tényfeltáró riportjában összesen 150, különböző kiskereskedelmi láncokhoz tartozó boltra vonatkozó jegyzőkönyvet szerzett meg. A legrégebbi 2003-as, a legújabb tavalyi keltezésű, s ezekből kiderül: a cégek által felbérelt magánnyomozók sorra sértik meg a törvényeket. A munkatársakat ugyanis csak bűncselekmény alapos gyanúja esetén szabad titokban megfigyelni.
A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a detektívek a dolgozókról – magánéletükre is bőségesen kiterjedő – „környezet-tanulmányokat” készítettek. Így több női alkalmazottról kiderül, hogy gyermekeiket egyedül nevelik, mellékállásokat vállalnak, illetve magánéletüket több partnerral is megosztják. A nyomozók azt is rögzítették, hogy ki milyen autóval jár, ki hogyan öltözködik, ki milyen stílusban beszél, sokat káromkodik-e, kinek milyen (szenvedély)betegsége van.
A legtöbb kiskereskedelmi lánc a stern megkeresésére nem cáfolta az üzletekben elhelyezett rejtett kamerákat. Ezek, illetve a magándetektívek bevetését a bolti lopások elleni küzdelemmel magyarázták. A cégek szerint az áruk eltűnése az esetek negyven százalékában a dolgozók számlájára írandó.
Érdekes módon mindegyik lánc a privátszimatok túlbuzgóságára „kente”, hogy az alkalmazottak magánéletére és privátszférájára vonatkozó információk is bőséges részletességgel bekerültek a jegyzőkönyvekbe. Ugyanakkor a kereskedelmi vállalatok azt állítják, hogy e feljegyzéseket sosem használták fel, illetve többé ilyesmire nem tartanak igényt.
A kölni kereskedelmi kutatóintézet, az EHI felmérése azt mutatja, hogy a német kiskereskedelemben évente négymilliárd eurós leltárhiány keletkezik, ebből egymilliárd euró az alkalmazottak miatt tűnik el áru vagy pénz formájában. E kolosszális összeg miatt az EHI körkérdése alapján az élelmiszerláncok 80 százaléka alkalmaz detektíveket, 72 százaléka pedig rejtett kamerákat. A dolgozók megfigyelését a munkaadók 83 százaléka helyesnek tartja.
A berlini Der Tagesspiegel szerint több diszkont-hálózatnál rendszeresen átkutatják a dolgozók táskáit, öltözőszekrényeit, a gépkocsik csomagtartóját – mindez benne foglaltatik a munkaszerződésben és a munkavállalói érdekképviseletek is tudnak róla. A ver.di szolgáltatóipari szakszervezet szerint a munkaadó minden dolgozóban potenciális tolvajt lát, s azt is lopásnak tekinti, ha a valaki a szemétbe kidobott satnya káposztaleveleket viszi haza házinyulainak.
Alexander Dix, Berlin tartomány adatvédelmi biztosa szerint a 20 főnél többet foglalkoztató cégeknél elterjedt gyakorlat a munkatársak „ellenőrzése”. Ugyanakkor komoly problémát jelent, hogy a munkahelyeken a magánszféra védelmére nincs kielégítő törvényi szabályozás.
A hatályos német törvények értelmében rejtett kamerákat csak bűncselekmény alapos gyanúja és a munkavállalói érdekképviselettel egyeztetve lehetne bevetni. A fejlett technológiáknak köszönhetően a cégek vezetői viszont a dolgozók minden telefonját, internetes lépését és e-mailjét is figyelhetik – biztonsági, illetve költségtakarékossági okokból. Ezt meg is tehetik, ha a munkaszerződésekben benne van, hogy a munkaidő alatt tilos magáncélból telefonálni vagy internetezni. Németországban az a trend uralkodik, hogy egyre több munkaadó igyekszik korlátozni dolgozói magáncélú internetes és elektronikus levélforgalmát.
(Berlin)
