Homokvihar - mérnöki szemmel
A nyugodt, kristálytiszta időben alkonyatkor máshol ritkán látott fényjátékokat láthatunk: pl. elkezd kelet felől emelkedni a Föld saját árnyéka a horizont közeléből. Ez otthon csak kivételes légköri tisztaság mellett figyelhető meg - itt szinte naponta! De nem is meglepő, hiszen a relatív nedvesség elmondhatatlanul kicsi, 14%-nál nagyobb értéket eddig nem mértünk. 1400 m-es fennsíkon vagyunk, egészséges, viszonylag csíramentes levegőben, ahol kevésbé izzad az ember bőre, merthogy szó nélkül kipárolog - fel is hívták figyelmünket a kellő folyadékbevitelre.
Eleinte felhők is alig mutatkoztak az égen, de a harmadik napon egy frontrendszer kezdett bennünket megközelíteni. Az addig hűvös éjszakák után hirtelen melegebb következett - senki sem hiányolta pl. az amúgy baromi zajos fűtőrendszert! -, napközben tovább fokozódott a helyzet. Egyre erősebb, majd egyre viharosabb lett a DNy-i szél, majd méginkább és még tovább, egészen az orkán kategóriáig. Egyre több por került a légkörbe, pedig végül is ez egy kősivatag - bele sem gondolunk, milyen élmény lett volna, ha több benne a homok, mindenesetre ez is tökéletes Mars-analógia! Mindeközben a hőmérséklet 28 fokig szökött fel! Persze ilyen körülmények között is végzett a csapat egyrésze EVA-t(kinti expedíciót), nagyon szép tájakra elkalandozva.
A nálunk elképzelhetetlen szélviharban a dombok-hegyek fölött fantasztikus hullámfelhők keletkeztek, egyhelyben pörögve - nagyszerű sorozatfelvételek készülhettek róla. Délután csak egy picit csökkent a szél, de érezni lehetett, hogy valami megváltozott. Igen, a széljelző ez eddigiekhez képes derékszögű irányba mutatott, az ÉNy-i szél jellege is lökésesebb lett. Hohó, megjött a hidegfront! Mindez egy szem csapadék vagy lényeges felhőzet-változás nélkül. (A por persze tovább hömpölygött a légkörben, sok-sok óra kellett neki, míg elkezdett javulni az átlátszóság.)
A Parancsnok naplója a porviharról itt >>>
A NOL interaktív infografikája a Marsról és a magyar expedícióról itt >>>
Linkek:
