Tegnap volt Jimmy Carter egykori amerikai elnök nagy napja a Közel-Keleten: találkozott a Hamasz radikális palesztin szervezet damaszkuszi vezetőjével, Khaled Masallal.
Carter a damaszkuszi úton
A találkozó - melyen egy palesztin-izraeli tűzszünet lehetőségéről tárgyaltak - több amerikai és izraeli politikusnál is kiverte a biztosítékot, mert ezzel szerintük Carter legitimálja a zsidó állam elpusztítására szakosodott szervezetet. Izraeli politikusok - Simon Peresz államfő kivételével - nem voltak hajlandók fogadni az exelnököt, és a belbiztonsági szolgálat, a Sin Bet sem járult hozzá Carter védelméhez. A hírek szerint azonban Cartert még elszántabbá tették bírálói. A volt elnök meggyőződése, hogy a Hamasz és Szíria nélkül nem lesz béke. Korábban ő érte el, hogy Izrael és első arab országként, Egyiptommal 1979-ben békét kössön.
Barack Obama demokrata elnökjelölt is bírálta Jimmy Carter közel-keleti útját. Tette mindezt annak ellenére, hogy kampánya során többször hangoztatta, ő az Egyesült Államokkal szemben ellenséges vezetőkkel is tárgyalna. E kijelentései kellemetlenül érintették az illinoisi szenátort, mikor ellenfele Hillary Clinton és a republikánus John McCain is többször rámutatottak: ez naiv megközelítés, s nem szabad hagyni, hogy az amerikai elnököt egy ellenséges vezető saját maga legitimálására használja fel. "Nem tárgyalhatunk olyan terroristaszervezettel, melynek célja Izrael elpusztítása" - mondta tegnap Obama. A 83 éves Carter egyébként maga is szuperküldött, így most szava lehet abban, ki lesz a Demokrata Párt jelöltje. Egyelőre nem fedte fel, kit támogat, azonban feltehetően Obamára voksolna. (Reuters)
Csütörtökön Carter már találkozott több Hamasz-vezetővel Egyiptomban (Cartert az izraeli hatóságok nem engedték be Gázába). A volt elnök később elmondta: a hamaszosok közölték vele, elfogadnának egy Mahmud Abbasz palesztin elnök által kialkudott békemegállapodást, ha azt az elnök népszavazásra bocsátja. Mahmud Zahar, a Carterrel találkozó csoport vezetője korábban az írta a Washington Postban, hogy addig nem indulhatnak meg a tárgyalások, amíg Izrael vissza nem húzódik az 1967-es határok mögé, le nem rombolja a telepeket, ki nem enged minden palesztin foglyot, fel nem adja Kelet-Jeruzsálemet, és be nem szünteti Gáza blokádját.
Carter tegnap Bassár el-Aszad szíriai elnökkel is találkozott. A szíriai találkozókon Carter felvetette Gilad Salit, a 2006 nyarán a gázai határ mentén elrabolt izraeli katona szabadon engedésének ügyét. Eli Jisai izraeli ipari miniszter, az ortodox Sasz párt vezetője jelezte Carternek: kormánya véleménye ellenére hajlandó lenne tárgyalni a megfelelő Hamasz-illetékesekkel Salit szabadon engedéséről.
A világ vezető napilapjainak publicisztikái egyöntetűen naivnak, botornak, provokatívnak ítélték a Nobel-békedíjas amerikai politikus Masallal való találkozását. A Hamasz máris megpróbál erényt kovácsolni az eseményből, és rávilágítani: a Hamasz nélkül nincs párbeszéd és béke. A Hamasz bevonásáról szóló vita a szervezet 2006-os palesztin választási győzelme óta éles. Egyesek szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy az Abbasz vezette Fatah szétesett, képtelen a palesztin területek igazgatására, és a világ kénytelen lesz a Hamasz bevonásával kvázi "elölről kezdeni" a békefolyamatot.
Izraeli repesz által megölt Reuters-operatőr mellényét mutatja a kamerának egy gyászoló Gázában
