"Titkosszolgálati ellenőrzés" alá helyezte az önkormányzatokat, a közigazgatási hivatalokat és a regionális fejlesztési tanácsokat a Gyurcsány-kabinet, így lehetővé válik "a politikai elit" bírói engedély nélküli lehallgatása - írta a Magyar Nemzet Kósa Lajos debreceni polgármester, a Fidesz alelnöke által beadott interpellációra hivatkozva. A polgármester aggodalmáról tegnap lapunk olvasói is értesülhettek, az MTI híradása alapján ugyanis arról számoltunk be, hogy Kósa beadványa szolgálati titkot érinthet, ezért az interpelláció idejére zárt ülést kell majd elrendelni. A polgármester - állítása szerint - nem tudta, hogy a neki megküldött, vitatott jogszabály titok.

- Megszüntettem a jogszabály minősítését, az megismerhetővé vált - közölte pénteken lapunkkal Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. Így már a határozat minden példányán, tehát a Kósa Lajosnál lévőn is olvasható "szolgálati titok" jelzés dacára tudható, miről is van szó.

Először - 1998-ban - a Horn-kormány alkotott határozatot a nemzetbiztonsági védelemben - tehát nem ellenőrzésben - részesülő intézményekről, majd a védett intézmények körét az Orbán-kormány pontosította. 2004-ben azután a Medgyessy-kormány megváltoztatta a védett kört: az önkormányzatok már nem tartoztak ide, védetté váltak viszont az ügyészségek, a bíróságok, az OIT.

- Amikor változik a kockázat jellege, mértéke, változtatni kell a védelemben részesülők körét is, hiszen az NBH kapacitásai is végesek - ad magyarázatot a 2004-es módosításra a miniszter. Az új, idei határozat is csak aktualizálja a védett intézmények listáját, újra beemelve az önkormányzati kört.

- A helyben felhasználható európai uniós pénzek jelentős bővülése, a szervezett bűnözés ezzel kapcsolatos ambíciói, a korrupció veszélye tette szükségessé a módosítást. Gondolom, hogy a veszély mértékét a Fidesz sem becsüli alá, hiszen Orbán Viktor is beszélt már az uniós segélyek "ellopásával" kapcsolatos aggodalmairól - emlékeztetett a miniszter, aki azonban azt is hangsúlyozta, hogy a védelem együttműködésen alapul, a Nemzetbiztonsági Hivatal arra fog törekedni, hogy erről megállapodást is kössön az önkormányzatokkal.

- Az NBH-nak ez többletfeladatot és felelősséget ad, de nem többletjogot. Szó sincs arról, hogy most megváltozna például a lehallgatások lehetősége, szabálya. A titkosszolgálatok csak megelőzéssel, tanácsadással, információkkal segítik a védett intézményeket, azoktól csak az ő együttműködésükkel kerülhetnek ki információk. Ha a mostani szabálymódosítás valamifajta titkos akciót fedezne, miért küldtük volna ki az erről szóló határozatot minden érintettnek? - érvelt Szilvásy György.

Kósa Lajos a "politikai elit" veszélyeztetettségétől tart, ám annak tagjaira, a parlamenti képviselőkre speciális jogszabályok vonatkoznak, lehallgatásukról például tudnia kell az Országgyűlés ellenzéki tagokat is magában foglaló nemzetbiztonsági bizottságának. - Megszegni persze minden szabályt lehet - mondja Szilvásy -, ezért ha a Fidesz alelnöke most ettől fél, adódik a kérdés: milyen gyakorlatot folytathatott az Orbán-kormány titkosszolgálata 1998 és 2002 között, amikor a nemzetbiztonsági védelem ugyancsak kiterjedt az önkormányzatokra?

Miután pedig Szilvásy György feloldotta az ügyben érintett kormányhatározatok minősítését, mégsem kell zárt ülést elrendelnie az Országgyűlésnek Kósa Lajos hétfői interpellációjának idejére.

"Az idei határozat csak aktualizálja a listát"