Az Európai Bizottság várhatóan az összes korábbi hosszú távú áramszerződés felbontására szólítja fel a magyar államot, az erőműveket pedig a 2004-es uniós csatlakozás óta feléjük kifizetett "burkolt állami támogatás" visszafizetésére kötelezi - tudtuk meg. Mivel erre az eshetőségre már az összes érdekelt fél jó előre besáncolta magát, jó pár év, amíg ennek tényleges hatása lehet.
Bontják a luxusprofitot
Az Európai Bizottság várhatóan néhány héten belül felkéri a magyar kormányt az erőművekkel régebben kötött összes hosszú távú áramvásárlási szerződés egyoldalú felmondására - közölte lapunkkal Mártha Imre, a vevőoldalon álló állami Magyar Villamos Művek (MVM) vezérigazgató-helyettese arra hivatkozva, hogy ezt a Magyar Energia Hivatal (MEH) már bejelentette egy konferencián. Ezt lapunknak több piaci szereplő is megerősítette, a MEH azonban nem. Az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy a 90-es évek végi erőmű-privatizációkhoz kapcsolódó megállapodások révén az erőművek részesülnek-e az unió szabályaiba ütköző úgynevezett bújtatott állami támogatásban. Egy másik eljárásban azt tekintik át, hogy az MVM honi piaci ereje és kivételes áram-nagykereskedelmi helyzete akadályozza-e a szabad verseny kialakulását.
Bár a hivatalos eljárás már több mint három éve zajlik, az unió ezzel kapcsolatos céljait illetően végig világos "jelzéseket" küldött - derült ki Veres János pénzügyminiszternek az MVM átalakítása kapcsán nemrég elmondott szavaiból. E hosszú idő alatt az érdekeltek akár elejét is vehették egy elítélő verdiktnek.
Nos, valóban nem tétlenkedtek. Így viszont, ha az EU felbontatja az összes szerződést, igen faramuci helyzet áll elő. Az MVM ugyanis az eddigi forgalma zömét kitevő, általa "versenyképesnek" tartott erőművekkel már új megegyezéseket kötött úgy, hogy partnereinek gyakorlatilag nem volt ésszerű választási lehetőségük mondjuk az MVM és egy másik áram-nagykereskedő között. Igaz - teszi hozzá Mártha Imre -, az eddigi szerződés idő előtti felbontása fejében egyik erőmű sem kapott kártérítést. Az MVM bizonyára nem sokat vitatkozott a saját tulajdonában lévő, a magyar áramforgalom zömét kitevő Paksi Atomerőművel. Viszonylag hamar megegyezett a német RWE-többségű, széntüzelésű Mátrai Erőművel is. Majd mostanára két kisebb gáztüzelésű erőművel, a francia Budapesti Erőművel, illetve a svájci Csepeli Erőművel is létrejött a megállapodás. Az új, titkos szerződések az érdekelt felek szerint abszolút EU-kompatibilisek, mert "csak" ötéves futamidejűek, a piaci áraknál pedig állítólag alacsonyabb tarifákat fixálnak, és az MVM szerint kiegyensúlyozták a kockázatokat.
Némi zavarodottságot követően kiderült, hogy az EU egyelőre nem kíván véleményt formálni az új szerződésekről. Így - mint azt Mártha Imre hangsúlyozta a kormányhatározat alapján létrejött munkabizottság döntése alapján - úgy döntöttek, az MVM-nek nem kell bevárnia az új szerződések uniós engedélyezését. Az atomerőművel március végén életbe is lépett az új megállapodás, a többi megkötöttet pedig feltehetőleg jövő év elején hatályosítják. A folyamathoz a magyar kormány a jelek szerint mindvégig asszisztált - az újrakötött szerződésekkel szemben mindenesetre nem emelt kifogást.
Ha tehát az EU az új szerződések "elődeit" megszünteti, semmi gond: életbe lép az új. Bár az EU a friss szerződéseket is megvizsgálhatja, de csak egy újabb menetben, ami szintén több év.
A jelek szerint azonban a korábbi áramrendszer stabil tagjának számító, saját tulajdonában lévő, szénalapú Vértesi Erőmű, illetve a francia hátterű pécsi Pannonpower áramára az MVM már nem igazán tartott igényt. Maradt viszont még két nagyon fontos, gáztüzelésű erőmű, a Dunamenti, illetve az AES-Tisza. Bár tulajdonosi hátterük, eltérő stratégiájuk nagyjából azonos (tehát feltehetőleg ésszerű): még mielőbb a szerződéseikkel bármi is történt volna, befektetőként beperelték a magyar államot. Ennek megfelelően - mint azt a felek újfent megerősítették - megállapodásközelbe se jutottak. Erre az esetre mind a szerződések, mind a nemzetközi normák alapján feltételezhető egyfajta kártérítési igény.
Információink szerint viszont az EU éppenséggel azoknak ad majd muníciót, akik nemhogy az erőműveknek való fizetést, hanem a "nulla megoldást" támogatták. Úgy tudjuk ugyanis, Brüsszel az általa kiszámított "burkolt állami támogatás" visszafizetésére kötelezi majd az erőműveket. Az így kialakuló tartozások és az esetleg bíróságon megítélt és behajtott követelések összevetéséből a büdzsé még akár nyerhet is. (Ráadásul korábban voltak olyan magyar politikai vélemények, hogy ha az unió utasítást ad a szerződések egyoldalú felmondására, akkor az emiatt indított perekben az anyagi felelősséget akár Brüsszelre is lehetne hárítani.)
Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója és a tulajdonos Electrabel Magyarország elnöke nem hallott ilyen híreket. Tudomása szerint az unió nem az állítólagos állami támogatásokról, hanem az MVM domináns piaci helyzetéről készül lesújtó határozatot hozni. (Mártha Imre szerint ez utóbbi vizsgálat még el sem indult.) Kuhl Tibor hangsúlyozta: önmagában a szerződés felmondása ellen nincs kifogása, "ha a másik fél korrektül jár el". Arra a kérdésre, hogy ilyen esetben mennyi pénzt kérnének, nem nyilatkozott, de utalt a MEH által készített, az MVM-et kritizáló, nemrég nyilvánosságra hozott belső anyagra, ahol a hivatal 17 milliárdot említ. Hozzátette: minden szerződésnek egyforma elvek szerint kell megszűnnie. A "látszólagosan új, valójában átmentett megállapodásokat" nem tudja elfogadni, beleértve az MVM öszszes többi úgymond "versenyellenes" szerződését is. A már elindított perük nem vonatkozik meglévő szerződés felbontására: követeléseik kizárólag múltbeli eseményeken alapulnak. Arra az esetre, ha a kormány a szerződések kapcsán a jövőben szerintük nem megfelelően járna el - amit egyébként nem is feltételez -, akkor azt is beillesztenék a peres eljárásba. Azon pedig "meglepődne", ha nekik kellene fizetniük.
Az AES-től megkeresésünkre lapzártánkig - az eddigiekhez hasonlóan - most sem kaptunk választ.
Elhasalt az új magyar exporthitel-garancia
Továbbra sem kaphatnak exporttevékenységükhöz rövid lejáratú, két évnél nem hosszabb hitelgaranciát a magyar kis- és középvállalkozások (kkv). Az Európai Bizottság ugyanis összeegyeztethetetlennek találta az uniós állami támogatási szabályokkal azt a tervezett új rendszert, melyet a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) működtetett volna. - Bár nem értünk egyet a bizottság döntésével, de tudomásul vesszük azt, és nem vezetjük be az érintett konstrukciót - mondta lapunknak Bodnár Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója. Az unióban korábban nem lehetett két évnél rövidebb exporthitel-garanciát vagy -biztosítást nyújtani a vállalkozásoknak. Az Európai Bizottság egy 2005 végi döntése alapján azonban erre a kkv-k esetében megnyílt a lehetőség. Ezt követően kezdte kidolgozni az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) az új termékeket, s a konstrukciókat előzetes engedélyeztetésre el is küldték Brüsszelbe. Az Európai Bizottság 2007 januárjában elfogadta a biztosítási termékre vonatkozó konstrukciót, az exporthitel-garanciára azonban most nemet mondott. (H. B.)