A női esélyegyenlőség nem pénz kérdése, hanem társadalmi közmegegyezésé. Bár a magyar ember az államtól várja a megoldást a gondjaira, pusztán központi programokkal, adókedvezménnyel és támogatással a nők életén nem lehet sokat javítani. A gyed, gyes kudarca példázza ezt - jelentette ki tegnap a Corvinus Egyetemen tartott tanácskozáson Dobrev Klára. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felesége szerint a gyed és a gyes zsákutca, de a magyar társadalom ragaszkodik hozzá, így nem lehet egyetlen tollvonással megszüntetni. Hosszú távon azonban aligha fenntartható ez a rendszer. Ismert, hogy a bruttó nemzeti jövedelem arányában Magyarország kiemelkedően sokat költ családtámogatásra, a termékenységi mutatók mégis szánalmasak. Az európai trendek szerint ugyanis nem ott születik sok gyerek, ahol a nőket évekre otthonukba zárják, hanem azokban az országokban, ahol magas a részmunkaidős foglalkoztatás (Hollandiában), illetve kiegyensúlyozottabb a családi munkamegosztás (Dániában).

A világ megváltozott körülöttünk, és nekünk alkalmazkodnunk kell hozzá - figyelmeztet Dobrev Klára. - Egyelőre nem tudunk megszabadulni "a gyermeknek hároméves korig az anyja mellett a helye" alapvetéstől, amellyel karöltve jár a gyermekét bölcsődébe adó rossz anya képe. Több százezer gyereket és anyát zárunk be emiatt másfél szobás panellakásokba és ítélünk végeláthatatlanul pergő szürke hétköznapokra. Mintha elfelejtenénk, hogy már nincsenek nagycsaládok, ahol a mama mellett a testvérek, nagyszülők, nagynénik és unokatestvérek hada, kutyák, macskák és tehenek csapata jelentette az ingergazdag környezetet.

Ennek a hamis képnek a fényében zárjuk ki a rászoruló gyerekeket a korai fejlesztés lehetőségéből is, fosztjuk meg őket a felzárkózás esélyétől. Így már óvodás korukra mérhetetlen hátrányt halmoznak fel. Egy amerikai kutatás szerint egy magas státuszú családban élő gyereknek ezer órát meséltek négyéves koráig, míg alacsony státuszú családban élő kortársának alig 25 órát. A bölcsődék csökkenthetik a távolságot. A magyar gyerekeknek azonban alig nyolc százaléka jár bölcsődébe, holott e nélkül aligha képzelhető el a nők visszailleszkedése a munka világába.

A kormány új oktatási programjában különösen nagy szerephez jut a korai fejlesztés, amelynek égisze alatt 2012-re négyszeresére emelnék a bölcsődei férőhelyek számát. Még pénz is van rá, hiszen a nemzeti fejlesztési terv részeként kérhető ehhez állami támogatás. Csakhogy a bölcsődeépítés többnyire az utolsó helyre szorul a regionális fejlesztési tanácsok prioritási listáján. De ettől függetlenül igaz, hogy soha ennyi pénz nem volt még esélyegyenlőségi programokra. Csakhogy alig akad épkézláb projekt, amelyeket támogathatnának.

- Az állami akarat sem tűnik erősnek - vetette ellen Hadas Miklós, a Corvinus Egyetem TársadalmiNem- és Kultúrakutató Központjának vezetője, utalva a főosztállyá lefokozott esélyegyenlőségi minisztérium alig hetvenmilliós költségvetésére. Ám Dobrev Klára szerint nem a kérdéssel foglalkozó köztisztviselők számától függ a megoldás, hanem a civil nyomás erősségétől.

Nem pénz kérdése az esélyegyenlőség