Macedónia kész kompromisszumot kötni a névvitában
Görögország vétót emelt Macedónia NATO-tagsága ellen, így a szövetség április elejei bukaresti csúcstalálkozóján nem hívták meg a tagok közé az egykori jugoszláv tagköztársaságot. Athén addig nem is hajlandó hozzájárulni Macedónia NATO-tagságához, amíg meg nem oldják a több mint másfél évtizede húzódó névvitát.
Crvenkovszki, miután Horst Köhler német államfővel megbeszélést folytatott Szkopjéban, hangsúlyozta, hogy az ország jövőjének érdekében készek kiegyezni Athénnal, de nem minden áron. Köhler sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Macedónia nem kapott meghívást a NATO-ba, és felszólította a görög kormányt, hogy a vita rendezésének érdekében törekedjen megállapodásra.
A macedón elnök kiemelte, hogy ártana Macedóniának, ha a vita rendezése még hosszú ideig elhúzódna. Az ország nem várhat újabb öt vagy tíz évet, mivel akkor is szembe kerülne Görögországgal - mondta a politikus, hozzátéve, hogy hiba lenne gyengeségnek értékelni a kompromisszumra való hajlandóságot. "Készen állunk a megegyezésre, de nem bármilyenre" - tette hozzá.
Görögország 1991 óta akadályozza Macedónia ilyen néven való nemzetközi elismerését, azzal érvelve, hogy ez a név saját nemzeti történelmi örökségének része, mivel egyik északi tartományának, Nagy Sándor szülőhelyének az elnevezése. Macedóniát 1993-ban vette fel tagjai közé az ENSZ, ideiglenesen Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) néven. A két állam azóta a világszervezet égisze alatt alkudozik, de a közvetítési kísérletek rendre kudarcot vallottak.
Matthew Nimitz, az ENSZ által megbízott közvetítő csütörtökön találkozik a macedón kormány képviselőivel, pénteken pedig Athénba látogat. Macedónia korábban jelezte, hogy folytatja a tárgyalásokat Görögországgal, és a júniusra előre hozott parlamenti választások nem befolyásolják az egyeztetéseket.
A legfrissebb közvélemény-kutatás adatai szerint a macedónok 60 százaléka ellenzi, hogy a NATO- és az EU-tagságért cserébe az ország megváltoztassa a nevét. Egy hónappal korábban ez az arány még 83 százalékot tett ki. Elsősorban az albán kisebbség véleménye változott gyökeresen: körükben az egy hónappal korábbi 52 százalékról 94 százalékra emelkedett a névváltoztatást támogatók aránya.
(MTI)