A múlt héten az amerikai ExxonMobil egy bonyolult ügyletsorozat révén bevásárolta magát a Mol és a kanadai Falcon tulajdonában lévő gázmezőkbe. A kutatás költségeinek nagy részét már az amerikaiak állják. A Mol számításai szerint siker esetén a majdani gáz mintegy 40-40 százaléka a Molt és az ExxonMobilt, közel 20 százaléka pedig a Falcont illetné meg. Korábban a Falconhoz kapcsolódóan sajtóhírek 600-1000 milliárd köbméteres föld alatti gázkészletekről regéltek, ami a magyar forradalmi sámánoktól kezdve a publicistákig egy pillanatra sokakban a mesés gazdagság képét vetítette fel. Az ExxonMobil és a Mol nemrég elkészült tanulmánya ugyanakkor az egész terület alatt mintegy 340 milliárd köbméter kitermelhető gázt valószínűsít. Ennek a következő 30 évben technikailag mintegy 30 százaléka hozható a felszínre. Az viszont, hogy ez megérné-e, még nem tisztázott. Ugyanakkor a becslés még így is elég nagy ahhoz, hogy a Makó alatti úgynevezett nem hagyományos kőzetekben folytassák a kutatásokat. A gáz nagy része mintegy négy kilométer mélyen található, ami az olcsóbb, bevett módon nem termelhető ki. Elhangzott: ha a kutatások sikerrel járnak, a kitermelés legkorábban 2012-ben indulhatna el.

Áldott Zoltán leszögezte: az ország ettől még a jövőben is gázbehozatalra szorul. Hozzáfűzte: ahhoz, hogy folytassák a lényegében a '70-es évek óta ismert adottságú mezők több százmillió dollárt igénylő kutatását, szükséges annak reménye, hogy a gázárak a jövőben legalábbis nem mérséklődnek jelentősen. Holoda Attila eurázsiai kutatás-termelési igazgató kérdésünkre, hogy a sikeres bányászat csökkentené-e a hazai gázárat, azt felelte: a makói a távoli mezőkről ideszállított gáz árával bizonyára versenyképes lenne. Azt azonban, hogy a fogyasztók mennyiért vehetik majd meg, a kereskedők, a piac dönti el - szögezte le.