Déli áramlat vagy Nabucco? - szól a kérdés. Legkorábban Ukrajna és Krk-szigeti gázlefejtő - hangzik a válasz. Katar Orbán Viktornak már ajánlja is gázát, ami 2012-től a tengeri lefejtőn át juthatna el hozzánk. Kérdés, mennyire gazdaságosan.
A folyékony gáz beelőzi a vezetékeket
2012-re valóban létrejöhet a horvát Krk-szigeten tervezett folyékonygáz-lefejtő állomás és Magyarország közötti csővezetékes kapcsolat - mondta lapunknak Kutas István, a lefejtő-beruházásban érdekelt német E.ON hazai gázcégének szóvivője. Annak kapcsán kérdeztük, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Katarban az ott termelt gáz magyarországi szállításának lehetőségeiről tárgyalt. (Némi meglepetést keltve a Külügyminisztériumban.)
Katar a világ egyik leggazdagabb gázlelőhelye. Ahmed Abdullah al-Mahmoud külügyi államminiszter a magyar ellenzéki vezetőnek felvetette: 2012-től Magyarországra is szívesen szállítanának gázt. Azért nem korábban, mert akkorra lesz szabad készletük. Korábban egyébként sem tudnánk fogadni a szállítmányokat. Magyarországnak ugyanis egyelőre nincs az Öböl menti térséggel csővezetékes kapcsolata. A hajókon, folyékony állapotban szállított LNG-gázt lefejtő üzemekkel szintén nem állunk összeköttetésben. Noha Orbán Viktorral az E.ON előzetesen nem egyeztetett, Kutas István szerint a lehetőség 2012-re valóban megteremtődhet. Bár a Krk-szigeten tervezett tengeri gázlefejtő gyár még csak papíron létezik, 2012-ben már üzembe állhat. Akkorra pedig - legalábbis Gyurcsány Ferenc miniszterelnök legutóbb tett kijelentései alapján - már a Horvátországot és Magyarországot összekötő gázvezeték is elkészül.
Kutas István kijelentette: anyavállalatuk, a német E.ON Ruhrgas már megkezdte azokat a kereskedelmi tárgyalásokat, amelyek révén a térségbe - így Magyarországra is - a krki lefejtőn keresztül érkezhetne gáz.
Az időpontok összevetéséből nyilvánvaló, hogy az első valóban "Oroszországtól független" gázútvonal az LNG-terminál 2012-es üzembe helyezésével jöhet létre, megelőzve az orosz Déli áramlat 2013-ra és az "európai" Nabucco gázvezeték 2013-14-re datált beindulását. (Nem is beszélve arról, hogy a hazai gázcsövek gazdája, a Mol eközben az ukrán Testvériség vezetéket bővíti.)
A horvátországi beszállítás jelentőségét illetően azonban Kutas István óvatosságra intett: mivel a tengeri lefejtőállomások gáza iránt hatalmas a kereslet, és az első ütemben az egész térség ellátására csak évi tízmilliárd köbméteres kapacitás áll majd üzembe (ez viszonylag kis mennyiség). Kérdés, hogy mennyi Magyarországra szállítandó gáz "fér be" Krknél versenyképes áron - figyelmeztetett.
A Mol szintén nem egyeztetett előzetesen Orbán Viktorral - mondta el kérdésünkre Somlyai Dóra belföldi kommunikációs igazgató. Hozzátette: a Krk-szigetek irányából Magyarországra tervezett gázútvonal a Mol számára üzletileg fontos, de várható kapacitása miatt a közeljövőben nem lehet érdemi versenytársa az egyéb szárazföldi vezetékes forrásoknak. A Mol egyébként tagja a Nabucco és a Déli áramlat hazai szakaszát tervező csapatnak, igaz, utóbbi tulajdonjogára magyar részről mást jelöltek ki. A krki gázt beszállító vezeték horvát- magyar szakaszát szintén a Mol leányvállalata valósítja meg.