A környezeti katasztrófát és az országhatáron átjutó hulladéktömeg miatt fenyegető nemzetközi botrányt csak úgy sikerült elkerülni, hogy a kárpátaljai hatóságok mozgósították a közműszolgálatokat és a Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának helyi katasztrófaelhárító egységeit, amelyek két héten át naponta 35 tonna háztartási szemetet emeltek ki a folyóból - adták hírül ungvári internetes források. Nemrég az Ukrán Államvasút jelentette be, hogy felszámolja az állomásokat azokon a kárpátaljai településeken, ahol záros határidőn belül nem takarítják el a sínek mentén hegyekben tornyosuló szemetet. A vasút vezetői szerint ugyanis Kárpátalján a lakosság szeméttárolónak használja a vasúti töltéseket.

Kárpátalján nemcsak a kistelepüléseken nincs megnyugtatóan rendezve a szemét eltávolítása, de ez a nagyobb városokban is komoly gondokat jelent. Nem véletlen, hogy a magyar-ukrán kormányközi vegyes bizottság legutóbbi - múlt heti - budapesti ülésén is napirendre került a Tisza vízgyűjtő területeinek hulladékgazdálkodása. Mint a felek megállapították, az utóbbi években - különösen áradások alkalmával - jelentősen megnőtt a Tisza magyarországi szakaszára sodródó hulladék-uszadék mennyisége. A delegációk megállapodtak abban, hogy szorgalmazzák a Tiszát veszélyeztető illegális lerakók feltérképezését, az ukrán települési infrastruktúrák fejlesztését, a hulladékgyűjtést és -kezelést.

Biztató, hogy a vegyes bizottság ülését közvetlenül megelőzően a kárpátaljai Munkácson olyan konferenciára került sor, amelyen már a szóban forgó problémakör gyakorlati megoldására tettek javaslatokat, sőt üzleti ajánlatokat is az odaérkező magyar delegáció tagjai. Mint a küldöttség élén álló Gérnyi Gábor, a gazdasági tárca üzleti környezet fejlesztése főosztály megbízott vezetője lapunknak elmondta, magyar közreműködéssel Kárpátalján eddig is sikerült komoly eredményeket elérni, például a falusi turizmus fejlesztésében. Megemlítette Visket (Viskovo), ahol már negyven család kapcsolódott bele ebbe a tevékenységbe, sokuknak az egyetlen számottevő bevételi forrást jelenti a vendégforgalom. Ugyanakkor ezen a Tisza menti településen egyáltalán nincs hulladékkezelési lehetőség, a falu határában felhalmozott szemetet az esők bemossák a folyóba - hacsak a lakosság már korábban maga meg nem szabadult a hulladéktól, ugyanilyen módon. És Visk csak egy a számos, azonos problémával küzdő község közül. A feladat sürgető, és nem csupán azért, mert a szemétkezelés hiányosságai az egyébként szépen alakuló kárpátaljai falusi turizmus további fejlődését is akadályozhatják, hanem mert a pillepalackok és egyéb szemét úszó szigeteinek eltüntetése végső soron Magyarországra marad.

Tavaly augusztusban a Kárpátalja megyei tanács elfogadta a régió 25 évre szóló komplex hulladékgazdálkodási koncepcióját. Ennek első szakaszában, 2013-ig a megye valamennyi településén megszervezik a vegyes szemétbegyűjtést, helyi hulladéktárolókat alakítanak ki, beszerzik a szemétszállító gépjárműveket, tartályokat, és nagy hulladékgyűjtő telepeket hoznak létre. A 2019-ig tartó második szakaszban fokozatosan rendszeresítik a szelektív szemétgyűjtést, és a szétválogatott hulladékot feldolgozó üzemeket építenek. A 2032-ben befejeződő harmadik szakaszban a szerves hulladékból biogázt előállító és a szilárd vegyes hulladékot szelektáló üzemeket és ipari szemétégetőket létesítenek.

Kijevben a hét végén bejelentették, hogy minden ukrán állampolgárra vonatkozó lakossági szemétadó bevezetését tervezik a környezetszennyezés megfékezése érdekében. Jelenleg a lakosság mindössze 30 százaléka fizet a szemét elszállításáért. Ukrajnában évente 11 millió tonna lakossági hulladék keletkezik, amit háromezer telepen kellene tárolni, ám a szemét legnagyobb része a környezetet szennyező illegális lerakóhelyekre kerül. (MTI)

Torlaszok a szomszédok pillepalackjaiból