- Életem első állásinterjúja az egyetem elvégzése után, 22 éves koromban kellemes hangulatban telt, de ma már - a híradásokban rendszeresen szereplő diszkriminációs ügyek láttán - nem hinném, hogy az interjút vezető főnök pusztán társalgási célzattal kérdezte meg, van-e komoly kapcsolatom, mióta tart és nagyjából mikorra tervezem a gyerekszülést - meséli a 30 éves Réka. Szerinte ma már sokan tisztában vannak a jogaikkal, és azzal, hogy nem szabadna például a gyermekvállalás idejét firtató kérdést kapniuk az állásinterjún. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy ne szembesülnének diszkriminációval a munkahelyen, de talán már ki merik nyitni a szájukat, vagy akár jogi segítségért folyamodnak, ha hátrányos megkülönböztetést tapasztalnak.

Igaz, aki megteszi, olykor negatív következményekkel is számolhat. Nemrég egy magyar, orosz, népművelés-drámapedagógus szakos tanárnő azzal a panasszal fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, hogy munkahelye, egy vidéki általános iskola megsérti vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét. Szintén ott tanító férje korábban a hatósághoz fordult, és bár ügye megállapodással zárult, őt - annak ellenére, hogy az iskolában egyedül neki volt drámapedagógiai szakképesítése - létszámleépítéskor elbocsátották. Szerinte a döntés a férje és az igazgató közti nézeteltérésen túl eltérő szakmai véleményével is összefüggésben állt. A hatóság részben megalapozottnak találta beadványát, s nem fogadta el az iskola szakmai kifogásait, mert azok a férje és az igazgató közti konfliktus után jelentkeztek. Az EBH megtiltotta az egyenlő bánásmód követelményét sértő magatartást, és a határozat nyilvánosságra hozatala mellett döntött.

Megtörtént, hogy egy kismama munkaviszonyát megszüntették, miután bejelentette: gyermeket vár, majd amikor bírósághoz fordult a munkáltatóval szemben, az azonos ügyvezető tulajdonában lévő másik cégből élettársát is kirúgták - így szólt legalábbis a panasz, amit azonban a hatóság nem talált megalapozottnak, ezért elutasított.

A 2005 óta létező szervezethez egyre többen fordulnak sérelmeikkel: tavaly 756, idén - csak március végéig - 420 panaszt regisztráltak. Míg három éve a határozatok mintegy ötöde, 2007-ben már az esetek 43 százaléka kapcsolódott a foglalkoztatáshoz.

- A legjellemzőbb eset a nőket sújtó diszkrimináció anyaságukkal kapcsolatban, másokat érdek-képviseleti tevékenységük miatt érnek hátrányok. Nem csökken az ötven év feletti nők és a romák hátrányos megkülönböztetése - tudtuk meg Hajdu Máriától, az EBH munkatársától.

Szerepelnek a toplistán a főnökök és a kollégák is, akik folyamatosan zaklatják munkatársaikat valamely védett tulajdonságuk - bőrszín, nem, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási meggyőződés, életkor, vagyoni vagy épp családi állapot - miatt.

Januárban például - az EBH közbenjárására - egy nyugdíj előtt álló, özvegy vasúti pénztárosnőnek sikerült megegyeznie munkáltatójával arról, hogy másik telephelyre, azonos munkakörbe helyezzék, mert közvetlen felettese rendszeresen inzultálta. A kérelmező szerint olyan munkahelyi légkör alakult ki, amely sértette emberi méltóságát.

Egyre több eset kerül napvilágra a romákat és a kismamákat ért hátrányos megkülönböztetésről az állásinterjúkon, a munkaerő-felvételkor, ám az EBH-nál nem tapasztalják, hogy a munkaadók körültekintőbbek lennének. Utóbb, az eljárás kezdetét követően, igyekeznek megfelelő mentségeket találni. De jó példák is akadnak: van, aki egy-egy intézkedés bevezetése előtt megkeresi a hatóságot, hogy meggyőződjön róla, nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét. Annak, aki részletesen leírja a tervezett lépést, az EBH tud tanácsot adni, de az általánosságban feltett kérdésekkel vagy jogértelmezési problémákkal nem foglalkoznak, mindig konkrét helyzetet, körülményt vizsgálnak, figyelmeztetnek a szakemberek.

A hatóság egyre gyakrabban él a bírság kiszabásának a lehetőségével (ez ötvenezertől hatmillió forintig terjedhet) és a határozat nyilvánosságra hozatalával. A szervezetnek joga van teszteléses módszert alkalmazni, például volt munkahelyen, könyvtárban, vendéglátó-ipari egységben, tanúkat meghallgatni, helyszíni szemlét tartani, iratokat bekérni, szakértőt kirendelni. Döntéseinél figyelembe veszi az Európai Unió Bírósága hasonló ügyekben hozott ítéleteit és a hazai bíróságok gyakorlatát is.

Amerikában a túlsúly is hátrány

A túlsúlyosakkal szembeni diszkrimináció egyre nagyobb gondot okoz az Egyesült Államokban. A Yale Egyetem kutatói több mint kétezer 24-74 éves amerikai nőt és férfit faggattak ki: tapasztaltak-e személyesen bármiféle hátrányos megkülönböztetést, a testsúlyt is beleértve? A nők körében a nemük és életkoruk miatti megkülönböztetés után a harmadik helyen szerepelt a testsúly kiváltotta diszkrimináció. A válaszadók közül a férfiak öt százaléka, a nők körében viszont minden tizedik panaszkodott a súlya miatti diszkriminációra. Hatvan százalékuk azt állította, hogy munkájában is hátrány érte: nem alkalmazták, vagy mondvacsinált okból elbocsátották. Főként a nők esetében súlyos a társadalom intoleranciája, mutatta ki az International Journal of Obesity című szaklapban közzétett kutatás. A szebbik nem képviselői már kisebb túlsúly esetében is tapasztaltak megkülönböztetést.

A döntések fele pénzbírsággal járt

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz tavaly 756 diszkriminációs panasz érkezett. Ezek közül 186 zárult érdemi döntéssel, és 29 esetben született elmarasztaló határozat. A prímet a nemzeti és etnikai hovatartozás miatti hátrányos megkülönböztetés vitte: nyolc ügyben született elmarasztaló határozat. Ezt követték azok a bejelentések - négy, illetve három esettel -, amelyeket életkoruk vagy a fogyatékosságuk miatt hátrányt szenvedett emberek tettek. Anyaság és érdekképviselethez való tartozás miatti diszkrimináció miatt ketten fordultak az EBH-hoz. Az érintett szervezetek kétharmada gazdasági társaság, egyharmada állami és önkormányzati intézmény volt. Az elmarasztaló döntések közel fele pénzbírsággal járt, amelynek legmagasabb
összege 4,5 millió forintra rúgott.

Marabu