A szerző orvos

Hiller István a kritikákra válaszolva kifejtette: "Mindenki azonos eséllyel indult az Édes anyanyelvünk pályázaton, mivel jeligés pályázat volt, nem lehetett tudni, hogy ki a beküldött kézirat szerzője. Elismerem, nem volt szerencsés, hogy az előzsűriben három olyan zsűritag is tevékenykedett, akik - bár más kategóriában - díjazottak lettek. Ezt az anomáliát azonban előre nem tudhatták, mivel a jelige nem tette lehetővé az azonosítást."

Nem kétséges, hogy az előzsűri tagjai és néhány pályázó ismerték egymást. Semmilyen garancia nincs rá, hogy ismerősök tudassák egymással jeligéjüket. Egyetlen garancia lehetséges: ha zsűritag nem pályázhat, pályázó nem zsűrizhet.

A Nemzeti Színház 2003. január 7-én hirdetett drámapályázatot. 239 pályamű érkezett. A nyertes darabok előadásának kizárólagos joga a Nemzeti Színházat illette. A zsűrit Jordán Tamás vezetésével Ascher Tamás, Balikó Tamás, Kertész Ákos és Osztovits Levente alkotta. Öt pályázatot találtak díjazásra érdemesnek. A második díjból hárman részesültek: Horváth Péter, Munkácsi Miklós és Nyényei Pál. A harmadik díjat Háy János és Thuróczy Katalin nyerte. Az eltelt négy év alatt csak egyetlen pályázó drámája került előadásra, Háy János harmadik díjat nyert Senák című műve.

Duró Győző vezető dramaturg azt állította, hogy a pályázatok elbírálásakor a minőségi szempontokat vették figyelembe, nem pedig azt, melyik előadására alkalmas leginkább a színház. A pályázat itt is jeligés volt. Duró Győző azonban megemlítette, hogy volt olyan pályamű, amelynek egy korábbi változatát már ismerte. A Nemzeti Színháztól megerősítették, hogy minden évadban új drámapályázatot írnak ki. Ez az ígéret az utóbbi négy évben nem teljesült.

Szintén 2003-ban hirdetett pályázatot a Belügyminisztérium "A bürokratikus hivatali előírások és ügyintézés egyszerűsítésére, a közigazgatási ügymenet gyorsabbá, átláthatóbbá és olcsóbbá tétele érdekében". A kiírás nem tartalmazta a pályázat díjazását. A díj összegét utólag állapították meg, így semmi sem motiválta a pályázókat.

A pályázat eredménye sohasem került nyilvánosságra. A Belügyminisztérium által kiadott A közigazgatási hatósági eljárás újraszabályozása című mellékletben olvasható: "Az ügyfelek jogos elvárása, hogy a hatósági munka gyors, pontos és megbízható legyen, és a hatósági ügyintézők érezzék a munkájukkal kapcsolatos felelősséget".

2005-ben az RTL Klub és a Hunnia Filmstúdió szinopszispályázatot írt ki az újjászülető Fiatal Magyar Film megteremtése érdekében. Az első három nyertes szinopszist két-két millió forinttal jutalmazták. A felhívás 2005. augusztus 19-én jelent meg az Élet és Irodalomban. A pályázatok beküldési határideje: 2005. szeptember 1.!

Sok telefonhívás és levelezés után sem lehetett tájékoztatást kapni az eredményhirdetéssel kapcsolatban. Az RTL Klub a Hunnia Filmstúdióba irányította az érdeklődőket. A Hunnia Filmstúdió pedig vissza az RTL Klubhoz. A beküldési határidő után tizenhárom (!) hónappal hirdették ki az eredményt.

Civilizált országokban a léteznek összeférhetetlenségi szabályok, a pályázati kiírások pontosan tartalmazzák a díjazást, a beküldési határidőt és az eredmény kihirdetésének időpontját. Ugyanabban a folyóiratban, ahol az eredeti pályázati felhívás megjelent, a pályázat befejezésével a nyertes pályázók neve is olvasható.

Magyarországon a meghirdetett pályázatok nyilvánosak. A pályázatok eredményét sok esetben mégsem hozzák nyilvánosságra, így még az sem tudható, valóban megtörtént-e a pályázatok elbírálása.

Van mit tanulnunk.