Aggódik az önkormányzati kötvénykibocsátások miatt az önkormányzati és területfejlesztési miniszter. A múlt héten a parlamentben azt hangsúlyozta: a kötvényállomány egy év alatt a nyolcszorosára nőtt, és tavaly már elérte a kétszázmilliárd forintot. Adatai szerint az idén további negyvenmilliárd forintnyi értékben bocsátottak ki új kötvényeket. Ennek persze oka van: az idén az önkormányzatok bevételei reálértékben három-négy százalékkal, egyes érdekszövetségek szerint ennek a kétszeresével csökkentek.

Ilyen konstrukcióban jutott kettőtől nyolcmilliárdig terjedő összeghez a megyék többsége, de számos város is él a lehetőséggel. A csúcstartó talán Szolnok, ahol a közelmúltban 8,7 milliárdnyi értékben bocsátottak ki kötvényt, és ezzel több mint húsz évre - hat választási ciklusra - vállaltak kötelezettséget. Ráadásul a pénz csaknem felét felélik: működtetésre költik. De a jóval kisebb Szentes is 5,3 milliárd forintot kíván kötvények útján szerezni, ami egyébként a város éves költségvetésének vagy hatvan-hetven százaléka.

A lakosság a hosszú távú kötelezettségvállalást több helyütt aggályosnak tartja. Viszszatérő kérdés, hogy a kötvények kibocsátásáról megalapozottan döntöttek-e, mert ebben a ciklusban a három-négy éves türelmi időszak miatt nem kell fizetni semmit, így a tényleges terheket az utódokra testálták. Más vélemények szerint az efféle eladósodás célja nem más, mint felkészülés a 2010-es választásokra. Vagyis: szavazatvásárlás.

Ha ez igaz, akkor a városvezetők maguknak keresik a bajt. A kötvények esetében ugyanis sokkal lazábbak a feltételek, mint ha hitelt igényelnének, és ha a pénzt úgy fektetik be, hogy az később nem teremt újabb bevételt, illetve nem eredményez megtakarításokat, könnyen kiderülhet: nincs miből fizetni.

Aggódik az Állami Számvevőszék, és aggódik a pénzügyminiszter is, ezért tavaly novemberben törvénymódosítást nyújtott be, amelynek értelmében hatalmi szóval korlátoznák a helyhatóságok eladósodási kedvét. A viták alapján azonban igencsak kétséges, hogy meglesz-e az önkormányzati törvény módosításához szükséges kétharmados többség. A helyhatósági lobbi ugyanis valószínűleg mindent megtesz, hogy ne kössék meg a települések kezét.

Adósságkorlátot egyébként az a hatályos törvény is tartalmaz, amit valamikor a kilencvenes évek derekán fogadtak el. Ám az elég nagyvonalúan, az önkormányzatok saját bevételeihez képest állapított meg határt, a javaslat szerint viszont a hitelfelvétel - és a kötvénykibocsátás - feltétele az lenne, hogy a helyhatóság pozitív egyenleggel zárja a pénzügyi évet.

Ez kőkemény szigorítás lenne, nem véletlen, hogy az önkormányzatok egy része éppen erre a tervezetre hivatkozva sürgeti a kötvénykibocsátást. "Vannak információk arról, hogy a kormány tervezi az önkormányzati kötvénykibocsátás szigorítását, ugyanis ma ez egy olyan forrásbővítési lehetőségünk, amihez a hitelfelvételi korlátok megkerülésével juthatunk hozzá" - hívja fel a képviselők figyelmét egy dunaújvárosi előterjesztés. Egyébként olyan nagy baj még nincs, hiszen az önkormányzatok teljes adósságállománya csupán a GDP három százaléka körül alakul. A tendencia azonban ijesztő, mert ez a mutató 2002-ben egy, 2005-ben 1,5, 2006-ban viszont már 2,2 százalék volt. Az évtized elején kétszázmilliárdos adósságállomány az idén így hétszázmilliárd fölé hízik.

Az önkormányzatok bírói jogvédelmének biztosítása érdekében az Alkotmánybíróság megsemmisített több, 2004-es és 2005-ös zárszámadási törvényben lévő rendelkezést, valamint a hozzájuk kapcsolódó rendeletek egy részét. Az AB több mint ötven önkormányzat indítványa alapján eljárva állapította meg: alkotmányellenesen vonták el számos, közműfejlesztési támogatást igénylő önkormányzat bírói jogvédelemhez való jogát. Korábban 150 település vett igénybe közműfejlesztési támogatást, és az önkormányzatok a víziközmű-társulatokkal közösen szennyvíz-hálózatfejlesztési beruházásokat végeztek. Az ÁSZ a beruházások ellenőrzése során szabálytalanságokat állapított meg és jelezte, hogy a támogatásokkal öszszefüggő szabályozás sem mindenben kielégítő. Az Országgyűlés a zárszámadási törvényekben elfogadta az ÁSZ jelentéseit, és 66 települést kötelezett arra, hogy fizessenek vissza az államnak több mint hárommilliárd forintot, 2010-től kezdődően. A parlament a szabálytalanul igényelt támogatások viszszafizetéséről normatív módon, azaz jogszabályokban rendelkezett. Az AB azt kifogásolta, hogy az önkormányzatok a normatív szabályozás miatt nem élhettek a bírósághoz fordulás jogával, hiszen a rendes bíróságok a jogszabályok alkotmányellenességéről vagy megalapozottságáról nem dönthetnek. (MTI)