"A következő két év kormányzásának egyik legfontosabb jellegzetessége az lehet, hogy a feszítő kényszerek csökkenését követően sokkal több nyitott párbeszédre és konzultációra lesz lehetőség (...) Az ország azt fogja látni, hogy ez a kormány képes másokat meghallgatni, mások javaslatát komolyan venni, azokat a kormány politikájába beépíteni. Erről szólhat a párbeszéd kormányzása" - írta egyik legutóbbi blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök.

A dialógus nem lesz könnyű a kisebbségi kormányzásra készülő miniszterelnök számára. Ha csak szót kér, a Fidesz kivonul a parlamentből. Az MDF már korábban jelezte, hogy Orbán Viktort nem segíti, illetve Gyurcsányt nem tartja meg a hatalomban, s most már az SZDSZ támogatásában is csak részlegesen bízhat. Meglehetősen viharvertté vált kapcsolata a szabad demokraták elnökével, aki a szakítás óta hevesen támadja nem csupán mostani beszédei, de a múltbéli politizálása miatt is. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője, környezetvédelmi miniszter tegnap a Klubrádiónak mindenesetre óvatosan nyilatkozott. Az ország érdeke szerinte azt diktálja, hogy ne kisebbségi kormányzás, és ne előre hozott választás legyen, hanem egy jól működő koalíciós kormány. Hozzátette: de nem mindenáron. Csak ha már megvannak a megfelelő politikai és személyi feltételek, és van program, amely az országnak és a koalíciós felek számára is elfogadható. Fodor ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy idén előre hozott választások legyenek, s azt sem, hogy egy megváltozott Fidesszel koalícióra lépjen majd az SZDSZ.

Ami Gyurcsány Ferencet illeti, ő nem először látja el jelzővel saját kabinetjét, a korábbi időszakban patriótának, bátornak, cselekvőnek, de legfőképp reformpártinak titulálta kormányát. "Ebben Tony Blair és kommunikációs kormányzásának mintája köszön vissza" - mondta a Népszabadságnak Kiszelly Zoltán politológus. Az elemző szerint a különbség abban mutatkozik, hogy Nagy-Britanniában "a frázisok mögött tettek is voltak". Kiszelly úgy véli, ha Gyurcsány Ferenc ragaszkodik a szociális kiadások jelenlegi szintjéhez, akkor nem lesz fiskális mozgástér, s "így nem fog tudni párbeszédet tartani, mert nem lesz miről".

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatásvezető politológusa lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: a kormány elmúlt két évben használt önmeghatározásai elsősorban az aktuális helyzetre adott válaszok, nem pedig hosszú távon érvényes identitásképzők. Maga a kormány sem használja tartósan és intenzíven a kifejezéseket. A "reformkormány" fogalma a megszorítások vádja ellen született - véli a szakértő, hozzátéve: a kormány ezzel is hangsúlyozni akarta, hogy a költségvetési kiigazítás valójában "régóta halogatott reform". Tavaly ősszel a "szabadság és a rend" programja a "reformkáosz" vádjára adott válasz volt, a "párbeszéd kormánya" pedig a társadalmi egyeztetés hiányát kívánja enyhíteni kommunikációs eszközökkel - állítja Mráz. "Jóllehet az ellenzék címkézése elleni védekező eszközként ezek sikeresek voltak, de az átalakítások elfogadottságához nem tudtak hozzájárulni. Gyurcsány Ferenc az egyre gyorsabban változó jelzőket korszakhatárok kijelölésére használja, az új korszakok megkezdésével saját sorainak rendezésében bízik. Feltűnő azonban, hogy az egyes korszakok egyre rövidebbek. A februárban meghirdetett adóreform például alig két hónap után lekerült a napirendről" - emlékeztetett.

A miniszterelnök folyamatosan egyeztet az új kormányról, április végéig azonban gyakorlatilag tétlen - akkor az SZDSZ küldöttgyűlése dönt a koalícióból való kilépésről. Van, aki úgy véli, előfordulhat, hogy a szabad demokraták kinyitnak egy kiskaput, s a nyári új, tisztújító küldöttgyűlés számára hagynak még egy Gyurcsány nélküli alternatívát. Ez azonban mindkét pártban tovább növelné a bizonytalanságot. Igaz viszont, hogy néhány szocialista is hirtelen "fölvilágosodott", s az első pillanatban érzett örömöt fölváltotta a koalíció fenntartását szorgalmazó álláspont. Csakhogy ez a megszorításokat elkerülő reformokkal aligha valósulhat meg. Kombinációkból, forgatókönyv-vázlatokból a szocialistáknál is tele a padlás - biztos recept egyelőre csak maga a várakozás...

Gyurcsány Ferenc saját kormányairól

2004. 09. 29. - az Országgyűlésben: "Patrióta kormány leszünk"

2004. 12. 20. - az Országgyűlésben: "2004 októberének elején új kormány alakult Magyarországon; új kormány, amely egy hazafias kormány. Új kormány, amely a bátorság kormánya"

2005. 04. 07. - az Országgyűlésben: "Ez a kormány nem a felső tízezer kormánya, hanem ez a kormány jóravaló tízmillió ember kormánya"

2005. 09. 12. - az Országgyűlésben: "Ez a kormány a cselekvés kormánya"

2005. 11. 14. - az Országgyűlésben: "Ez egy modern szociáldemokrata kormány"

2006. 06. 02. - az új kormánytagok bemutatásakor: "A reformok kormánya a reformok embereivel. A sikeres és erős Magyarországért. Mi így, tizenöten"

2006. 06. 08. - "Tudom, hogy a kormány a nemzet kormánya lesz - ekként fogunk viselkedni"

2007. 06. 11. - az Országgyűlésben: "Igenis, ez a kormány az adócsökkentés kormánya lesz"

2008. 04. 15. - A miniszterelnök blogbejegyzése: "Az ország azt fogja látni, hogy ez a kormány képes másokat meghallgatni, mások javaslatát komolyan venni, azokat a kormány politikájába beépíteni. Erről szólhat a párbeszéd kormányzása."

A Fidesz a Gyurcsány-kormányokról

2004. 05. 01. - Kontur Pál közleménye (Fidesz): "A brókerkormány munka helyett segélyekre épít"

2004. 06. 07. - Orbán Viktor (Fidesz-elnök): "Egy bankárkormány vezette országban sohasem lesz becsülete a munkásnak, a tanárnak, az ápolónak, az orvosnak, a gazdának, a nyugdíjasoknak, a szellem embereinek"

2005. 01. 17. - Rogán Antal (Fidesz): "Gyurcsány Ferenc kormánya dumakormány, amely eltitkolja az emberek elől a tényeket"

2006. 03. 13. - Mikola István (Fidesz): "Luxuskormány, luxusbaloldal, limuzinszocialisták!"

Fordulópont - Kóka János és Fodor Gábor április 5-én, a koalíció felbontásáról döntő OT-ülés előtt