A balatoni zászlóshajóprogram meghalt - ezt a közelmúltban mondta Suchman Tamás, a kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseit koordináló Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke egy tanácskozáson. Kijelentése nagy vihart kavart, hiszen ez a program fogja össze a Balaton legszükségesebb fejlesztéseit, beruházásait. A zászlóshajóprogram keretében tervezték például a zánkai gyermek- és ifjúsági centrum fejlesztését, idesorolták a fürdő- és golfpálya-beruházások támogatását, a füredi reformkori városrész teljes rehabilitációját, kikötők, strandok modernizációját, a második kompjárat létrehozását vagy éppen az akarattyai partfalerősítést. A tervek úgy szóltak: a balatoni zászlóshajóprogram keretében - az Új Magyarország fejlesztési terv jóvoltából - 2007-2013 között csaknem 163 milliárd forint érkezik a régióba.

- A program az eredeti tervek szerint nem működhet tovább. Arra ugyanis nincs elkülönített, önálló forrás - mondta érdeklődésünkre Suchman Tamás. - Emiatt ugyan nem kerülnek veszélybe a fejlesztések, de azok megvalósítása a vártnál jóval nehezebb, bonyolultabb lesz.

Az elnök szerint a változás lényegében annyi: egy önálló keret híján külön-külön kell majd a programban szereplő egyes beruházások fedezetéért pályázni a kormánynál, a BFT-nél és a tavon "osztozó" három régiónál. Hozzátette: így pedig csak szigorú koordinációval, gyakori egyeztetéssel, valamint a BFT, a dél-, a nyugat- és közép-dunántúli régió szoros együttműködésével sikerülhet a fejlesztések megvalósítása. Ebben egyébként szerinte bízhatnak: a kormányzatot, BFT-t, a három régiót, a tóparti településeket tömörítő és az azok érdekeit képviselő Balatoni Szövetséget is - pártállástól függetlenül - ugyanaz a cél, a tó fejlesztése, a turizmus felpörgetése, a versenyképesség javítása vezérli.

- A balatoni zászlóshajóprogram céljai maradéktalanul érvényesülnek - mondta lapunknak Suchman kijelentésére reagálva Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Hozzátette: az viszont tény, hogy a programban megfogalmazott turisztikai tervekhez rendelt fejlesztési források elosztása a tó speciális helyzete miatt nem volt viták nélküli. Mint mondta, turisztikai szempontból hiába egységes a Balaton, az mégiscsak három régió határán van. Ebben a három régióban pedig nem csak a Balaton turisztikai fejlesztésére van szükség. Ezt a különleges helyzetet éppúgy szem előtt kellett tartani a források elosztása során, mint azt, hogy a tó adottságai az egész ország számára fontosak, kiemelt figyelmet érdemelnek.

- A három régió a legszívesebben maga döntött volna az egész rendelkezésre álló fejlesztési forrás felhasználásáról, miközben voltak olyan balatoni törekvések, amelyek szerint a regionális tanácsok mellett működő BFT-nek kellett volna még nagyobb összeget kiszakítani - mondta Bajnai Gordon. - Végül az eltérő érdekeket figyelembe véve, nagyon kemény alku során osztottuk el a BFT és a három régió között a turisztikai fejlesztésekre fordítható pályázati forrásokat. Ezzel helyzetbe hoztuk a régiókat, de az egységes balatoni fejlesztés érdekében a BFT-t is. A BFT javaslatai alapján több mint húszmilliárd forintos pályázatot írunk majd ki turisztikai fejlesztésre.

Bajnai Gordon kérdésünkre válaszolva kijelentette: a Balaton hozzájuthat a fejlesztésekhez szükséges forrásokhoz. Megemlítette: megkezdődnek a környezetvédelmi programok és az infrastrukturális fejlesztések, amelyek során csak az úthálózat korszerűsítésére mintegy 30 milliárd forint jut. Emellett - tette hozzá a miniszter - a füredi belváros, a keszthelyi Festetics-kastély, Hévíz, Zalakaros fejlesztése, vagy éppen az akarattyai partfalerősítés kiemelt, már a kormány által jóváhagyott projektnek számít. Ezek után, a BFT javaslatai szerint sorra indulhat a többi beruházás is - közölte Bajnai Gordon.

Suchman Tamás úgy fogalmazott: számításai szerint a három régió és a BFT összesen továbbra is mintegy 163 milliárd forintos uniós fejlesztési forrásra számíthat 2013-ig, vagyis a történtek ellenére nem csökken a felhasználható öszszeg. Tény viszont az is - tette hozzá -, hogy a Balaton reneszánszához legalább kétszer ekkora összegre volna szükség.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere, a Balatoni Szövetség társelnöke szerint a történtek számára azt jelzik: hiányzik a politikai szándék a térség átfogó fejlesztésére. Bebizonyosodott az is - tette hozzá -, hogy a második nemzeti fejlesztési terv intézményrendszere alkalmatlan a több ágazatot összefogó, komplex fejlesztésekre. Bóka István ugyanakkor egyetértett abban a BFT elnökével és Bajnai Gordonnal, hogy a fejlesztési tanács, valamint a régiók rendelkezésére álló forrásokból sikerülhet a zászlóshajóprogramban szereplő beruházásokat - vagy legalábbis azok többségét - megvalósítani.

A zászlóshajóprogram egyik fontos eleme a már meglévő - Tihany és Szántód között közlekedő - után a második balatoni kompjárat indítása. Az elképzelések szerint Fonyód és Badacsonytomaj között indítanák az új kompjáratot, ami körülbelül 3,5 milliárd forintba kerülne. A beruházás megvalósítására még nincs döntés: létrehozását a fonyódiak és a badacsonytomajiak egy része támogatja, de a tervnek vannak ellenzői is. Ez utóbbiak attól tartanak, hogy a komp miatt hirtelen nagy és elviselhetetlen lenne a járműforgalom, ami sokak nyugalmát zavarná. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre azt mondta: májusban javaslatot tesznek arra, hogy társaságuk, a BFT, és a két érintett település közösen alakítson konzorciumot, ami előkészítené, megtervezné a beruházást, s pályázna a fedezetért. Kérdésünkre válaszolva a vezérigazgató elmondta: a kompjáratot egyszerűbb lett volna beindítani, ha a zászlóshajóprogram keretében rendelkezésre áll a pénz, mert "több helyről, több pályázat révén nehézkesebb lesz az anyagi támogatás megszerzése".

A hajóflotta korszerűsítésre szorul