- Gratulálunk a függetlenséghez és az alkotmányhoz!

- Ezt az önök országának is köszönhetjük.

- Most már egy átlagos állam átlagos miniszterelnökének érzi magát?

- Határozottan igen. Nagyon keményen dolgoztunk a nemzetközi közösséggel (elsősorban az USA-val és az EU-val) koordinálva, hogy elérjük a függetlenséget. Koszovó függetlensége ma már realitás. Körülbelül negyven ország ismerte el ezt. Szeretném megköszönni a magyar kormánynak és népnek, hogy önök is Koszovó elismerői között vannak. Most eljött az ideje a gazdasági fejlesztésnek. Gőzerővel készülünk a júniusi donorkonferenciára. Sikeresen kezdtünk neki egy demokratikus, többnemzetiségű, lehetőségekkel teli állam felépítéséhez.

- Melyek a kormány prioritásai?

- Szeretnénk, ha minél több ország elismerné Koszovót, és minél hamarabb része lehetnénk az összes euroatlanti intézménynek. De facto Koszovó már tagjelölt lehet az EU-ban és a NATO-ban. Fontos, hogy a kisebbségeket, elsősorban a szerbeket, integráljuk az állami intézményekbe és a társadalomba. A kormányom két tagja szerb, egyikük pedig török. A legszegényebb ország vagyunk Európában. Az energiaszektorba, a turizmusba, a bányákba, a mezőgazdaságba, de legfőképpen az oktatásba kell befektetni. Továbbra is dolgozunk a koppenhágai kritériumok miatt szükséges reformokon.

- Mivel harcol a korrupció ellen?

- Elsősorban a kormányt akartuk áttekinthetővé tenni, és a jogállamiságot megszilárdítani. Másodsorban támogatjuk, de nem avatkozunk bele az igazságszolgáltatás menetébe. Új, uniós színvonalú jogszabályon is dolgozunk.

- Van-e már menetrend arra, hogyan adja át az ENSZ-közigazgatás (UNMIK) a hatalmat a koszovói államnak?

- Ez bonyolult folyamat. Hiszen itt van az UNMIK, és Pieter Feith, az EULEX, az EU-misszió vezetője is. Az ENSZ jó munkát végzett, de hamarosan, június 15-én, az alkotmány hatálybalépésekor minden elválik, hogyan lesz tovább.

- Úgy tűnik az UNMIK nem akar lemondani minden jogáról.

- Egy nemzetközi iroda biztosan itt marad, hogy tanácsokkal lássanak el minket. Nem akarunk elszigetelődni, épp ellenkezőleg, nyitni akarunk.

- A másik nagy kihívás Észak-Koszovóból éri kormányát. Mit tesz a párhuzamos szerb intézmények kiépülése ellen?

- Nem szeretem ezt az észak- dél megnevezést. Számomra egy Koszovó létezik. Tegnap Mitrovicában jártam, a szerb részeken is. A helyzet problematikus, de a NATO-val és a nemzetközi közösséggel együttműködve a legjobb megoldást keressük a város és az emberek integrálására.

- Belgrád azt akarja, hogy Koszovóban is voksoljanak a szerbek a májusi választásokkor.

- Koszovó független és szuverén állam, ahogy Szerbia is. A koszovói szerbek a mi állampolgáraink. Belgrádnak el kéne határolnia magát az erőszak szításától Észak-Mitrovicában.

- Beszélt a Szerbiával történő megbékülésről.

- Ahhoz meg kell várnunk a szerb választások eredményét. Tudjuk, Belgrádban arról beszélnek, hogy május 11-ig felhasználják Koszovót a kampányban, de utána elkezdik megbeszélni Koszovó elismerésének lehetőségét, hiszen ez a feltétele az EU- és a NATO-tagságuknak. Készen állok, hogy Szerbiával együtt dolgozzak országaink jobb jövőéért.

- Nem kezdhetné a megbékélést egy bocsánatkéréssel az albánok által szerbek ellen elkövetett bűnökért?

- A világon mindenki tudja, ki követett el népirtást Koszovóban.

- Mit gondol Ramush Haradinaj egykori UCK-parancsnok, korábbi kormányfő hágai felmentéséről?

- Egyetlen ex-UCK harcos sem követett el bűnöket. Nagyon jó, hogy visszatért.

Hasim Thaqi, az egykori gerillavezér ma miniszterelnök: Integrálni akarjuk a szerbeket